Az elsőfokú ítélet előtti, négy éven túli letartóztatás ex lege megszűnését a veszélyhelyzetre hivatkozással hosszabbítja meg az 543/2021. (IX. 24.) Korm. rendelet.
A büntetőeljárási törvény szerinti előkészítő ülés törvényi feltételeit és a bíró pártatlanságának követelményét vizsgálta az Alkotmánybíróság
A 26/2021. (VIII. 11.) AB határozat szerint nem veti fel a tisztességes eljárás sérelmének lehetőségét, hogy az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő, majd a tárgyaláson a bűnösséget be nem ismerő vádlottakra nézve ugyanaz a bíró hoz ítéletet.
A Bv.tv. alkalmazása folytán felmerült ügyekből kiindulva, általános jelleggel elemzi az „önhiba” kategóriáját a Kúria 2/2021. BJE határozata
A konkrét ügyekre vont következtetés szerint az önhiba megítélésénél a világra kiterjedő járvány (pandémia) ténye, az annak következtében kialakult és az azzal összefüggő helyzet sem hagyható figyelmen kívül.
A bíróság kizárására vonatkozó perjogi kérdéseket értelmező büntető kollégiumi véleményeket publikált a Kúria
A 2021 májusában kibocsátott BK vélemények a kizárási ok egész bírósággal szembeni bejelentésével, valamint az eljáró bíróságot kijelölő határozattal szembeni fellebbezés kérdésével foglalkoznak.
A foglalkozástól végleges hatályú, kötelező eltiltás alkalmazásához bocsátott ki két büntető kollégiumi véleményt a Kúria
A 2/2021. (V. 13.) BK véleményben a felülvizsgálati eljárásra adott értelmezés aggályos, felveti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjog sérelmét.
Sérti a nullum crimen elvet a kuruzslás büntetőtényállásának 2019. évi módosítása
Az Alkotmánybíróság mulasztás megállapítása miatt kötelezi az Országgyűlést a Btk. 187. §-nak módosítására. Határozata egyrészről pozitív áttörés, a jogkövetkezmény megállapítása viszont kifogásolható.
Sérti a nullum crimen elvet a kuruzslás büntetőtényállásának 2019. évi módosításaTovább
A felülvizsgálati eljárás szempontjából lényeges tény- és jogkérdés elhatárolásában ad iránymutatást a Kúria BH2021. 8. határozata
Ha az irányadó tényállásból nem állapítható meg, hogy a terhelt sértett-e közlekedési szabályt, az a közlekedési bűncselekmény vonatkozásában nem csak tényállási hiányosságot jelent, de anyagi jogi sérelmet is eredményez.
A Kúria idei első büntető jogegységi határozata az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány jogi természetére nézve ad kötelező értelmezést
Az 1/2021. BJE szerint az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya, ezért határidő nélkül előterjeszthető. A határozat értelmezi továbbá, hogy a terhelt terhére irányuló felülvizsgálati indítvány bejelentésére nyitva álló hat hónapos határidő számítására vonatkozóan mit jelent a jogerős ügydöntő határozat közlése.
Az Alkotmánybíróság a hátrányos visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma miatt több törvényszék büntetés-végrehajtási kártalanítási határozatát is megsemmisítette
Az alaptörvény-ellenes törvényszéki határozatok olyan jogvesztő igényérvényesítési határidőt vettek figyelembe, amely a kártalanítást megalapozó fogvatartási körülmények fennálltakor – törvényi előírás hiányában – még nem volt ismert.