Koltay Andrásnak az In Medias Res c. folyóiratban megjelent írása a rémhírterjesztés büntethetőségével kapcsolatban ad alapos elemzést.
A rémhírterjesztés büntethetőségének alkotmányosságárólTovább
Az elsőfokú ítélet előtti korlátlan tartamú előzetes letartóztatás lehetősége sérti az Alaptörvényt
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetén lehetővé tette, hogy a terhelt az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatala előtt felső időkorlát nélkül lehessen letartóztatásban.
Új osztrák törvények az Interneten megjelenő jogsértő tartalmakkal szembeni fellépés eszközeiről
Az osztrák jogalkotó a közelmúltban két törvényt is elfogadott az Interneten megjelenő büntetőjogi relevanciájú tartalmak-, valamint az Interneten terjedő gyűlöletkeltés elleni fellépés szankcionálásáról.
A hálapénz 2021-től már nem a „felelősséget kizáró”, hanem azt megalapozó büntetőjogi kategória
A Nemzeti Védelmi Szolgálat már ellenőrizheti a hálapénz tilalmára vonatkozó rendelkezések betartását az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál. Áttekintettük a hálapénzre vonatkozó, január 1-je óta hatályos, büntető törvénykönyvi szabályozás – korábbi joggyakorlatot felülíró – rendelkezéseit.
Jogértelmezési problémák a lőfegyverrel visszaélés büntető törvénykönyvi tényállásának módosítása nyomán
A Fegyvertörvény 2021. január 1-jén hatályba lépett módosítására tekintettel a jogalkotó a Büntető Törvénykönyvet is módosította, és a lőfegyverrel visszaélés tényállásának egyes fordulatait az ún. működőképes lőfegyverek körére szorította. A módosítás értelme és kivitelezése ugyanakkor részben kérdéses.
Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás közügyekben való szólásként fokozott alapjogi védelmet élvez
Az Alkotmánybíróság – a Szegedi Törvényszék rágalmazási büntetőügyben hozott ítéletének megsemmisítésével – megerősítette a 2014 óta formálódó gyakorlatát, miszerint a kritikus szólások fokozottan védett körét nem kizárólagosan és elsősorban a szólással érintett személy vagy szervezet közszereplő jellege, hanem a szólás közügyek megvitatásához való kapcsolódása határozza meg. Az a bűnöséget megállapító bírósági ítélet, amelyik ezt nem mérlegeli, sérti az Alaptörvény IX. cikkében garantált véleménynyilvánítási szabadságot.
Molnár Erzsébet: A gazdálkodó szervezet vezetőjének speciális büntetőjogi felelőssége
A tavalyi év végén jelent meg Molnár Erzsébet könyve a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének speciális büntetőjogi felelősségéről, amely téma komplex, monografikus feldolgozása előzmény nélküli a magyar szakirodalomban.
Molnár Erzsébet: A gazdálkodó szervezet vezetőjének speciális büntetőjogi felelősségeTovább
Hatályba lépett az első büntetőjogi tárgyú európai uniós rendelet
2020 decemberében hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1805 rendelete a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről. A jogszabály kiemelkedő jelentőségű abból a szempontból, hogy az Európai Unió történetében ez az első büntetőjogi tárgyú rendelet.
Hatályba lépett az első büntetőjogi tárgyú európai uniós rendeletTovább
Személyiségvédő dróntényállások a szabálysértési és a büntetőjogban
A 2021. január elsején hatályba lépett „dróntörvény” (2020. évi CLXXIX. törvény a pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról) a vonatkozó légiközlekedési igazgatási szabályok megteremtésén, módosításán túlmenően új szabálysértési és büntetőtényállásokat is alkotott a személyhez fűződő jogok védelme érdekében.
Személyiségvédő dróntényállások a szabálysértési és a büntetőjogbanTovább