Bejegyzések

Ukrajna a kilencedik államközi keresetét nyújtja be Oroszországgal szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságán, most az államilag szervezett, célzott merényletek miatt

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 2. cikkének, tehát az élethez való jog megsértésével vádolja Oroszországot.

A politikus gyűlöletkeltő kijelentései sértik a kisebbség tagjának a magánélethez való jogát

Az EJEB két bolgár vonatkozású ügyben is megállapította az Emberi Jogok Európai Egyezménye magánélethez való jogra és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseinek megsértését.

Gyermeket váró nőt senki nem alkalmazna?

Az EJEB szerint Horvátország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a hátrányos megkülönböztetés tilalmára-, valamint a tulajdonhoz való jogra vonatkozó rendelkezéseit. Megállapította, hogy a horvát hatóság eljárása rendszeresen a terhes nőket célozta és alapvető feltételezése volt, hogy egy mesterséges megtermékenyítésben résztvevő nő egészségileg nem alkalmas munkavégzésre, ami önmagában elegendő a nemen alapuló diszkrimináció megállapítására.

Az EJEB ítélete az Usmanov kontra Oroszország ügyben

Az alapügyben Oroszország a kérelmező állampolgárságát visszavonta, majd elrendelte a kiutasítását az ország területéről. Az EJEB az ítéletében megállapította az EJEE 8. cikkében garantált magánélethez való jog sérelmét, és tízezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg a kérelmező részére.

AZ EJEB ítélete a J. A. kontra Svájc ügyben

Az EJEB szerint Svájc – az elkövetett bűncselekményekre tekintettel – jogszerűen vonta vissza a spanyol állampolgár svájci tartózkodási engedélyét.

Franciaország: továbbra sem egyértelmű az izraeli termékek elleni bojkottal kapcsolatos kormányzati álláspont

Jóllehet Franciaországot az Emberi Jogok Európai Bírósága június 11-i ítéletében elítélte az izraeli termékek bojkottjára felszólító felhívások elleni fellépés miatt, a francia igazságügyi miniszter október végén a francia ügyészségekre megküldött feljegyzése alapján, az ilyen típusú felhívások a politikai véleménynyilvánítás legitim formájának tekinthetők, és csupán azok indoka vagy körülményei alapján üldözendők.

A „törvény által létrehozott bíróság elvének” kiterjesztése a bírák kiválasztására – EJEB lelemény egy izlandi ügyben: a Guðmundur Andri Ástráðsson-ügy

Az EJEE 6. cikkének – és áttételesen a jogállamiságnak is – egyik alapköveként ismert „törvény által létrehozott bíróság” elve nyert új értelmezést az EJEB ítélete kapcsán. Az EJEB szerint – a fenti elv sérelmével összefüggésben – vizsgálni kell, hogy a nemzeti jog nyilvánvaló megsértése megalapozott-e. A sérelem mértékét aszerint kell mérlegelni, hogy a bíróság képes marad-e kötelezettségeinek szabadon és befolyástól mentesen való teljesítésére. Amennyiben a törvény által létrehozott bíróság elvének célját és hatását aláássák, vagy a kinevezés alapvető szabályait nem tartják be, a 6. cikk által védett jog sérül.

Nagykamarai ítélet utasítja el Szlovénia Horvátország elleni kérelmét – Szlovénia k. Horvátország

A szlovén állam a horvát állammal szemben államközi kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, a Ljubljana Bank több alapjogának sérelme miatt. Az EJEB jogerős ítélete a joghatóságának hiányát mondta ki, mivel a Ljubljana Bank nem élvez kellő mértékű függetlenséget a szlovén államtól, így nem tekinthető „nem kormányzati szervezetnek”.

Kilakoltatási moratórium és a tulajdonhoz való jog – Németh Béla k. Magyarország

Az EJEB szerint Magyarország nem sértette meg a kérelmező tulajdonhoz való jogát a kilakoltatásokkal szembeni moratórium alatt azáltal, hogy a kérelmező az árverésen szerzett ingatlan tulajdonjogát késedelemmel szerezte meg. A moratórium szükségszerűen súlyosabban érintette a magánszektort, mint az államot, mivel az ingatlanok túlnyomó része a magánszektor tulajdonában és használatában van.