Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 2. cikkének, tehát az élethez való jog megsértésével vádolja Oroszországot.
A politikus gyűlöletkeltő kijelentései sértik a kisebbség tagjának a magánélethez való jogát
Az EJEB két bolgár vonatkozású ügyben is megállapította az Emberi Jogok Európai Egyezménye magánélethez való jogra és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseinek megsértését.
A politikus gyűlöletkeltő kijelentései sértik a kisebbség tagjának a magánélethez való jogátTovább
Gyermeket váró nőt senki nem alkalmazna?
Az EJEB szerint Horvátország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a hátrányos megkülönböztetés tilalmára-, valamint a tulajdonhoz való jogra vonatkozó rendelkezéseit. Megállapította, hogy a horvát hatóság eljárása rendszeresen a terhes nőket célozta és alapvető feltételezése volt, hogy egy mesterséges megtermékenyítésben résztvevő nő egészségileg nem alkalmas munkavégzésre, ami önmagában elegendő a nemen alapuló diszkrimináció megállapítására.
Az EJEB ítélete az Usmanov kontra Oroszország ügyben
Az alapügyben Oroszország a kérelmező állampolgárságát visszavonta, majd elrendelte a kiutasítását az ország területéről. Az EJEB az ítéletében megállapította az EJEE 8. cikkében garantált magánélethez való jog sérelmét, és tízezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg a kérelmező részére.
AZ EJEB ítélete a J. A. kontra Svájc ügyben
Az EJEB szerint Svájc – az elkövetett bűncselekményekre tekintettel – jogszerűen vonta vissza a spanyol állampolgár svájci tartózkodási engedélyét.
Franciaország: továbbra sem egyértelmű az izraeli termékek elleni bojkottal kapcsolatos kormányzati álláspont
Jóllehet Franciaországot az Emberi Jogok Európai Bírósága június 11-i ítéletében elítélte az izraeli termékek bojkottjára felszólító felhívások elleni fellépés miatt, a francia igazságügyi miniszter október végén a francia ügyészségekre megküldött feljegyzése alapján, az ilyen típusú felhívások a politikai véleménynyilvánítás legitim formájának tekinthetők, és csupán azok indoka vagy körülményei alapján üldözendők.
A „törvény által létrehozott bíróság elvének” kiterjesztése a bírák kiválasztására – EJEB lelemény egy izlandi ügyben: a Guðmundur Andri Ástráðsson-ügy
Az EJEE 6. cikkének – és áttételesen a jogállamiságnak is – egyik alapköveként ismert „törvény által létrehozott bíróság” elve nyert új értelmezést az EJEB ítélete kapcsán. Az EJEB szerint – a fenti elv sérelmével összefüggésben – vizsgálni kell, hogy a nemzeti jog nyilvánvaló megsértése megalapozott-e. A sérelem mértékét aszerint kell mérlegelni, hogy a bíróság képes marad-e kötelezettségeinek szabadon és befolyástól mentesen való teljesítésére. Amennyiben a törvény által létrehozott bíróság elvének célját és hatását aláássák, vagy a kinevezés alapvető szabályait nem tartják be, a 6. cikk által védett jog sérül.
Nagykamarai ítélet utasítja el Szlovénia Horvátország elleni kérelmét – Szlovénia k. Horvátország
A szlovén állam a horvát állammal szemben államközi kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, a Ljubljana Bank több alapjogának sérelme miatt. Az EJEB jogerős ítélete a joghatóságának hiányát mondta ki, mivel a Ljubljana Bank nem élvez kellő mértékű függetlenséget a szlovén államtól, így nem tekinthető „nem kormányzati szervezetnek”.
Kilakoltatási moratórium és a tulajdonhoz való jog – Németh Béla k. Magyarország
Az EJEB szerint Magyarország nem sértette meg a kérelmező tulajdonhoz való jogát a kilakoltatásokkal szembeni moratórium alatt azáltal, hogy a kérelmező az árverésen szerzett ingatlan tulajdonjogát késedelemmel szerezte meg. A moratórium szükségszerűen súlyosabban érintette a magánszektort, mint az államot, mivel az ingatlanok túlnyomó része a magánszektor tulajdonában és használatában van.
Kilakoltatási moratórium és a tulajdonhoz való jog – Németh Béla k. MagyarországTovább