A Kúria BH2023. 89. számon publikált határozata szerint a megszerzéssel elkövetett kábítószer birtoklása bűntettének befejezett alakzatát valósítja meg, akinek az általa megvásárolt kábítószert az eladó postán feladja, akkor is, ha azt a hatóság még a kézbesítése előtt lefoglalja. Cikkünkben azzal foglalkozunk, hogy helyes-e vajon, hogy a Kúria a Polgári Törvénykönyv tulajdonátruházási szabályai alapján értelmezte a …
Adalékok a kihívóan közösségellenes magatartás értelmezéséhez a garázdaság bűncselekményi tényállásában
A Kúria BH 2023. 124. számon publikált határozata szerint a bíróság jogerős határozatában biztosított – családi jogon alapuló – kapcsolattartási jog gyakorlását gátló korlátok leküzdése – ha az kizárólag a passzív alany személyében jelentkező fizikai akadály kiküszöbölését szolgálja és a terhelt törvényes jogait korlátozó magatartással arányos – nem tekinthető kihívóan közösségellenesnek, ezért a garázdaság törvényi …
A Kúria a közigazgatási tevékenység jogsértő következményének elhárítására kötelezés jogintézményét elemezte végzésében
A Kúria szerint a Kp. 89. § (3) bekezdése szerinti intézmény célja, hogy a felperes számára olyan helyzetet hozzon létre, mintha a közigazgatási szerv nem is követett volna el jogsértést.
A Kúria ismét a bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételeit vizsgálta
A Kúria a bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásával összefüggésben megállapította, a visszatartási jog gyakorlásának egyaránt feltétele, hogy az állított követelés a bérleti jogviszonyból eredjen, valamint az a perben érdemben elbírálható legyen.
A Kúria ismét a bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételeit vizsgáltaTovább
Az egyesületi tag tagsági jogviszonyának megszüntetése nem alkotmányossági kérdés
Az Alkotmánybíróság teljes ülése 3236/2023. (VI. 2.) AB végzésében visszautasította azt az alkotmányjogi panaszt, amely egyesületi tagsági jogviszony megszüntetésének alaptörvény-ellenessége miatt fordult a Testülethez. Részletesebben lásd: https://szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jog/2023/9
Az egyesületi tag tagsági jogviszonyának megszüntetése nem alkotmányossági kérdésTovább
A közokiratokhoz fűződő bizonyító erő egyes kérdései
A Kúria határozatában megerősítette, hogy a közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy a határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta; illetve a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát vagy a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. A bizonyítottságnak ez a három tárgyköre azonban nem kapcsolódik valamennyi közokirathoz. Azt a közokirat fajtája határozza meg, hogy a felsorolt bizonyítási tárgykörök közül melyeket bizonyítja teljes bizonyító erővel.
A keresetlevél szabálytalan kézbesítése miatt állapította meg az Alkotmánybíróság a bírói döntés alaptörvény-ellenességét
A kézbesítés szabályainak alkalmazása során érvényesülő alkotmányossági követelményeket fogalmazott meg az Alkotmánybíróság a 3343/2023. (VII. 5.) AB határozatában. Részletesebben lásd: https://szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jog/2023/9
Véleménynyilvánítás-e a parlamenti beszédjog?
Az Alkotmánybíróság országgyűlési képviselők indítványa alapján eljárva vizsgálta az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) azon rendelkezéseit, amelyek a képviselői véleménynyilvánításra vonatkoznak. Részletesebben lásd: https://szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jog/2023/9
Az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik – az egyéni vállalkozó nem önálló jogalany
A Kúria kiemelte, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti.
Ezzel összefügésben a Kúria rámutatott arra is, hogy az egyéni vállalkozó mint természetes személy jogosultként személyazonosító adatainak feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.