
Magyar
Jogász
Egylet
A jog nem csupán rendszer, struktúra, hanem kultúra, ethosz, amely arra szolgál, hogy az emberek élete jobb legyen általa. Hermogenianus megállapítása szolgál identitásunk alapkövének: “Omne ius hominum causa constitutum est – A jog az emberért van, a jogász pedig a jogért“.
Hírek

„Internetombudsman” Magyarországon? – egyéni képviselői indítványra törvényjavaslat érkezett az Országgyűlés elnökéhez
A törvényjavaslat az alapvető jogok biztosa által, a meghatározott jogokra, értékekre és csoportokra fordított védelmet az „internetfelhasználók jogaival” egészítené ki, és egy e csoport jogérvényesítésében segédkező biztoshelyettes létrehozását célozza.

AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról – kormányhivatali állományba került köztisztviselői illetmény tárgyában
Az Alkotmánybíróság 2021. február 12-én a Járástörvény 7/A. § (3) bekezdése elleni, Alaptörvény-ellenesség és nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezést utasított el (illetve vissza) a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő illetményével kapcsolatos kérdés tárgyában.

A Köztársaság nevében! – első olvasatban elfogadta a francia nemzetgyűlés alsóháza a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának szövegét
A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának (ld. eredeti nyelven, projet de loi n. 3649, 2020. december 9.) február 10-i keltű szövegét, amelyet az Államtanács is – az ilyenkor szokásos módon – véleményezett. A javaslatban megfogalmazott számos törvénymódosításból talán az olvasható ki, hogy a vallási közösségek közötti gyűlölet fokozódó veszélyének lehetősége és a gyűlöletre uszítás problémája valójában nagyon súlyos kihívás elé állíthatja a francia kormányzatot és jogalkotót a közeljövőben.

Nem egyezménysértő a hivatalban lévő alkotmánybíró elbocsátása a bírák „kiválasztási” (vetting) eljárásának való meg nem felelés esetén – az EJEB ítélete a Xhoxhaj v. Albania ügyben
Komplex, alkotmánybírói tisztség betöltését érintő ügyben hozott ítéletet az EJEB 2021. február elején, amelynek kapcsán megállapította, hogy az eljáró szervek eljárása nem sértette meg az Egyezmény 6. és 8. cikkeit, amikor szakmai alkalmassági és integritási vizsgálat alapján élethosszig eltiltották a kérelmezőt az igazságszolgáltatás részeként bármely szakma gyakorlásától és eltávolították hivatalából.

A szülő és gyermek kapcsolattartására a járványügyi védekezés “social distancing” normái nem vonatkoznak, elkerülendő az alapjogsérelmet
Az Alkotmánybíróság alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdések vizsgálatával alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Szekszárdi Törvényszék és a Paksi Járásbíróság kapcsolattartás végrehajtása tárgyában a veszélyhelyzetre és a járványügyi védekezésre is tekintettel meghozott 12.Pkf.20.301/2020/3. számú és 5.Pk.50.023/2020. számú végzéseit.

Molnár Erzsébet: A gazdálkodó szervezet vezetőjének speciális büntetőjogi felelőssége
A tavalyi év végén jelent meg Molnár Erzsébet könyve a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének speciális büntetőjogi felelősségéről, amely téma komplex, monografikus feldolgozása előzmény nélküli a magyar szakirodalomban.
Molnár Erzsébet: A gazdálkodó szervezet vezetőjének speciális büntetőjogi felelősségeTovább

A végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelem elbírálása során a közjegyző által vizsgálandó szempontok
A Kúria a 3/2020. számú PJE határozatában arra a kérdésre adott választ, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a közjegyző mit vizsgálhat a záradékolni kért közjegyzői okirattal kapcsolatban. A kérdésnek igen nagy a gyakorlati jelentősége, különösen a fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában.

Hatályba lépett az első büntetőjogi tárgyú európai uniós rendelet
2020 decemberében hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1805 rendelete a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről. A jogszabály kiemelkedő jelentőségű abból a szempontból, hogy az Európai Unió történetében ez az első büntetőjogi tárgyú rendelet.
Hatályba lépett az első büntetőjogi tárgyú európai uniós rendeletTovább

A személyes adatok kezelésére vonatkozó uniós jogi feltételek
Az EUB ebben az ítéletében egy román ügy kapcsán értelmezte a személyes adatok kezelésére vonatkozó uniós jogszabályokat.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó uniós jogi feltételekTovább

Személyiségvédő dróntényállások a szabálysértési és a büntetőjogban
A 2021. január elsején hatályba lépett „dróntörvény” (2020. évi CLXXIX. törvény a pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról) a vonatkozó légiközlekedési igazgatási szabályok megteremtésén, módosításán túlmenően új szabálysértési és büntetőtényállásokat is alkotott a személyhez fűződő jogok védelme érdekében.
Személyiségvédő dróntényállások a szabálysértési és a büntetőjogbanTovább

Milyen mértékben avatkozhat be a tagállami bíróság a fogyasztóval kötött szerződésekbe egy kikötés tisztességtelenségének a megállapítása során?
Ebben az ítéletében az EUB több szemponttal is kiegészítette a tisztességtelen kikötést tartalmazó fogyasztói szerződések nemzeti bíróságok általi módosítására vonatkozó korábbi gyakorlatát.

A Nemzetközi Bíróság elutasította Katar keresetét a faji diszkriminációs egyezmény Egyesült Arab Emirátusok általi megsértése ügyében
A joghatóság hiányára hivatkozással a Nemzetközi Bíróság elutasította Katar keresetét, amelyben kérte annak kimondását, hogy az Egyesült Arab Emirátusok állampolgársági alapon diszkriminálja a katari személyeket, ezzel megsértve az 1965. évi, a faji megkülönböztetés tilalmáról szóló egyezményt.
Legfrissebb képzéseink
