A Kúria szerint a közérthetőség az adóhatóság ügyfelekkel való kapcsolattartására vonatkozó követelmény, így önmagában ezen alapelvre hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül nem lehet megállapítani, hogy az adóhatóság eleget tett-e indokolási kötelezettségének.
A Kúria a tanúvallomás megtagadásának bűncselekmény elkövetésével összefüggő esetét vizsgálta a hatósági eljárások kontextusában
A Kúria megállapította, hogy a hatósági eljárásban az önvádra kötelezés tilalma a vizsgálandó konkrét tények ismeretében, részben vagy egészben mentesítheti a tanút a tanúvallomás megtétele alól.
A Kúria a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének kérdéseit vizsgálta ítéletében
A Kúria szerint a hatósági döntés Ákr. 120. § (1) bekezdése alapján történő visszavonása esetén a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a visszavonás nem jár-e jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével, a döntésnek pedig tartalmaznia kell az erre vonatkozó indokolást.
A Kúria a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének kérdéseit vizsgálta ítéletébenTovább
A Kúria a nyugdíj újramegállapítására irányuló eljárás jogi természetét vizsgálta ítéletében
A Kúria szerint ha egy adott hatósági eljárás hivatalból és kérelemre is megindulhat, és az ügyfél kifejezett kérelmet terjeszt elő az eljárás megindítására, a hatóság kérelem alapján jár el, és azt kell elbírálnia.
A Kúria a nyugdíj újramegállapítására irányuló eljárás jogi természetét vizsgálta ítéletébenTovább
A Kúria a kérelemre és a hivatalból induló hatósági eljárás közötti különbségtétel szükségességéről foglalt állást ítéletében
A Kúria szerint garanciális, és egyben alapjogi jelentősége van annak, hogy a hatóság kérelemre vagy hivatalból induló eljárásban hoz döntést.
A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli módosításának egyes kérdéseivel foglalkozott ítéletében
A Kúria szerint a hatósági döntés Ákr. 120. § (1) bekezdése alapján történő módosítására kizárólag jogszabálysértés esetén van lehetőség, a határozat indokolásában pedig meg kell jelölni, hogy a módosított határozatot a hatóság milyen okból tartotta jogszabálysértőnek.
A Kúria a kötelező védőoltás beadásának elrendelésével, illetve a védőoltás alóli mentesüléssel kapcsolatos kérdéseket vizsgált ítéletében
A Kúria kimondta, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárás kérelemre indul, amely során a mentesítés feltételeinek fennállását a kérelmezőnek kell bizonyítania.
A Kúria a hatósági bizonyítvány jogi természetét vizsgálta végzésében
A Kúria szerint a hatósági bizonyítvány nem rendelkező, hanem megállapító tartalmú aktus, amely nem hoz létre anyagi jogi jogviszonyt, hanem regisztratív aktusként egy már fennálló adatot, helyzetet, tényt tanúsít.
A Kúria a hatósági bizonyítvány jogi természetét vizsgálta végzésébenTovább
A Kúria az uniós jogba ütköző tagállami jogszabályra alapított közigazgatási cselekménnyel kapcsolatos kérdéseket vizsgált ítéletében
A Kúria kimondta, hogy tagállami bíróság köteles biztosítani az uniós normák teljes érvényesülését, eltekintve a nemzeti jogszabályok uniós joggal ellentétes, akár azt követő rendelkezéseinek alkalmazásától.
A Kúria a közigazgatási bírság és a figyelmeztetés szankciók egymáshoz való viszonyát vizsgálta ítéletében
A Kúria kimondta, hogy figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazása akkor sem kizárt, ha az ágazati törvény az adott szabályszegés esetén közigazgatási bírság kiszabását írja elő.