• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
    • Interjúk
    • Stúdióbeszélgetések
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
    • Stúdióbeszélgetések
    • Interjúk
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Képzések

Jogalkalmazás

A bank felelősségének kérdései NFC-funkciós bankkártya alkalmazása esetén

Az alapeljárásban, a felperes által támadott általános szerződési feltétel szerint a bankszámla-tulajdonos viseli az NFC-funkciós bankkártya visszaélésszerű használatának kockázatát. Az EUB döntése alapján a bank saját felelősségének kizárása vagy korlátozása során nem hivatkozhat arra, hogy lehetetlen az érintett fizetési eszközt letiltani vagy annak további használatát megakadályozni.

A bank felelősségének kérdései NFC-funkciós bankkártya alkalmazása eseténTovább

Tisztességtelen-e az adós összes munkabérének és jövedelmének a hitelezőnél nyitott fizetési számlán való elhelyezését előíró szerződéses kikötés?

Az EUB álláspontja szerint az árukapcsolás tilalma alóli kivételekre vonatkozó rendelkezésekkel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy a kölcsön összegétől, esedékességétől és futamidejétől függetlenül, a kölcsön nyújtásának feltételéül szabja az adós összes munkabérének vagy hasonló jövedelmének a hitelezőnél nyitott fizetési számlán való elhelyezését.

Tisztességtelen-e az adós összes munkabérének és jövedelmének a hitelezőnél nyitott fizetési számlán való elhelyezését előíró szerződéses kikötés?Tovább

Fogyasztói kölcsönszerződésben a banki költségek viselését előíró szerződéses kikötések tisztességtelenségének megítélése

Az EUB álláspontja szerint az olyan, nem kamatjellegű hitelköltségekre vonatkozó szerződési feltétel, amely a hitelező gazdasági tevékenységének a költségeit a fogyasztóra hárítja, jelentős egyenlőtlenséget idézhet elő a fogyasztó kárára abban az esetben, ha ez a fogyasztóra aránytalan költséget terhel.

Fogyasztói kölcsönszerződésben a banki költségek viselését előíró szerződéses kikötések tisztességtelenségének megítéléseTovább

Fogyasztói kölcsönszerződésben a szerződéskötési díjat az adósra hárító szerződéses kikötés tisztességtelenségének megítélése

Az EUB állást foglalt abban a kérdésben, hogy a hitelnyújtó pénzügyi intézmények milyen feltételek teljesülésekor tarthatnak igényt szerződéskötési díjra, fogyasztókkal kötött kölcsönszerződések esetén. Az ítélet szerint a pénzügyi intézménynek többek között azt kell bizonyítania, hogy a szóban forgó díj nem idéz elő jelentős egyenlőtlenséget a fogyasztó kárára.

Fogyasztói kölcsönszerződésben a szerződéskötési díjat az adósra hárító szerződéses kikötés tisztességtelenségének megítéléseTovább

Öröklési szerződés érvénytelensége

A Kúria szerint az öröklési szerződés kettős természetű: formáját tekintve végrendelet, de tartalma szerint tartási vagy életjáradéki szerződés. Az öröklési szerződés csak az érdekelt által érvényesített megtámadási ok alapján, a perben álló felek egymás közti viszonyában nyilvánítható érvénytelennek.

Öröklési szerződés érvénytelenségeTovább

A szerződéskötés körében elvárható gondosság kiterjed arra, hogy a fogyasztónak nem minősülő szerződő fél a szerződést elolvassa

A Kereskedelmi Választottbíróság hangsúlyozta, hogy a fogyasztónak nem minősülő, jelentős üzleti forgalmat szakcégként bonyolító megrendelőtől a szerződéskötés körében annyi gondosság elvárható volt, hogy a szerződést elolvassa, és az, hogy ezt – bevallottan – elmulasztotta, az ő terhére jött figyelembe.

A szerződéskötés körében elvárható gondosság kiterjed arra, hogy a fogyasztónak nem minősülő szerződő fél a szerződést elolvassaTovább

A rongálás bűncselekményének alkotmánykonform értelmezése a véleményszabadság kontextusában

Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában – egy „plakátrongálásos” ügy kapcsán – a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog közötti alapjogi ütközés kérdésében foglalt állást. Az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással bármilyen, a Kormány érdekkörében kihelyezett plakát, korlátozás nélkül lefesthető, mint ahogy az sem, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem szempontjai előtt.

A rongálás bűncselekményének alkotmánykonform értelmezése a véleményszabadság kontextusábanTovább

Nem hivatkozhat a szerződés semmisségére az a szerződő fél, amely a semmisséget maga idézte elő

A Kereskedelmi Választottbíróság a határozatában megállapította, hogy az alperest a perbeli szerződések semmisségére való hivatkozási jog nem illette meg, hiszen azok létrehozásában ő maga is részt vett.

Nem hivatkozhat a szerződés semmisségére az a szerződő fél, amely a semmisséget maga idézte előTovább

A rémhírterjesztés tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményről és az ún. közvetlen (kivételes) panasz befogadhatóságáról büntetőügyekben

Az Alkotmánybíróság e határozatában egyrészt a rémhírterjesztés új törvényi tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményt, amelyben a bűncselekmény szubjektív oldalát, a szándékosság megállapításának feltételeit konkretizálta. Másrészt megerősítette a korábbi határozatában felállított mércét a Büntető Törvénykönyv normáit támadó közvetlen (kivételes) panaszok befogadhatóságával kapcsolatban.

A rémhírterjesztés tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményről és az ún. közvetlen (kivételes) panasz befogadhatóságáról büntetőügyekbenTovább

  • Az oldalra 1
  • Az oldalra 2
  • Az oldalra 3
  • Interim pages omitted …
  • Az oldalra 5
  • Menj a következő oldalra »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet