A Kúria szerint ha a közigazgatási szerv másodfokú hatáskörrel nem rendelkezik, akkor a fellebbezést érdemben elbíráló határozata semmis.
A Kúria a hatósági eljárás szünetelésének feltételeit vizsgálta ítéletében
A Kúria megállapította, hogy hatósági eljárás abban az esetben szünetel, ha azt valamennyi ügyfél – vagyis nem csak a kérelmező ügyfél – együttesen kéri.
A Kúria a hatósági eljárás szünetelésének feltételeit vizsgálta ítéletébenTovább
A megismételt hatósági eljárásra adott iránymutatás terjedelmét értelmezte a Kúria ítéletében
A Kúria szerint a megismételt eljárásra vonatkozó bírói iránymutatásból külön rendelkezés nélkül nem következhet az ügyfél értesítésének mellőzése vagy az ügyintézési határidő lerövidítése.
A megismételt hatósági eljárásra adott iránymutatás terjedelmét értelmezte a Kúria ítéletébenTovább
A Kúria a kisajátítási kártalanítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott ítéletében
A Kúria megállapította, hogy a kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért teljes kártalanítás illeti meg.
A Kúria a kisajátítási kártalanítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott ítéletébenTovább
A Kúria a hatósági intézkedésekkel szembeni közigazgatási bírói jogvédelem lehetőségével foglalkozott végzésében
A Kúria megállapította, hogy a Kp. rendszerében a hatósági intézkedések az egyedi döntések körébe tartoznak, így azok továbbra is közigazgatási jogvita tárgyát képezhetik.
A Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyt a tételes jogban polgári jogi jogviszonynak kell tekinteni
A bíróság szerint a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyban a vis maior kérelem elutasítása tárgyában benyújtott kifogást elbíráló döntés nem lehet közigazgatási jogvita tárgya.
A házastársi közös vagyon egyenlő arányú megosztásától – házassági vagyonjogi szerződés hiányában – a bíróság általi, méltányossági alapon történő eltérés feltételei
A Kúria határozata szerint a házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg, függetlenül attól, hogy a vagyonszaporulat létrehozásában csak az egyik vagy mindkét házastárs vett részt, vagy milyen arányú volt a részvételük. Ettől a bíróság kizárólag a méltányosságra hivatkozással térhet el.
Az ingatlan bérbeadóját megillető törvényes zálogjog jellemzői
Ingatlanra kötött bérleti szerződés alapján a bérlemény birtokbavételével és ott a bérlő ingóságainak elhelyezésével megalapítottnak minősül a bérbeadó törvényes zálogjoga a bérlő ingatlanba bevitt és ott elhelyezett vagyontárgyain a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:377. § (1) bekezdése szerint. Nem a zálogjog megalapításának és létrejöttének, hanem a zálogjogból fakadó kielégítési jog gyakorlásának a feltétele az, hogy az adós elmulassza az esedékessé vált fizetési kötelezettségének teljesítését és hátraléka keletkezzen, ezáltal a biztosított követelés az igény állapotába kerüljön.
Az ingatlan bérbeadóját megillető törvényes zálogjog jellemzőiTovább
A Kúria a közigazgatási perbeli jogutódlás kérdésével foglalkozott a rendészeti panaszügyek kontextusában
A Kúria megállapította, hogy a rendőri intézkedés elleni panaszt elutasító határozattal szemben indult közigazgatási perben a felperes elhalálozása esetén hozzátartozója jogosult a perbe jogutódként belépni, ezért az eljárás félbeszakadásának van helye.