Az alapeljárásban, a felperes által támadott általános szerződési feltétel szerint a bankszámla-tulajdonos viseli az NFC-funkciós bankkártya visszaélésszerű használatának kockázatát. Az EUB döntése alapján a bank saját felelősségének kizárása vagy korlátozása során nem hivatkozhat arra, hogy lehetetlen az érintett fizetési eszközt letiltani vagy annak további használatát megakadályozni.
A bank felelősségének kérdései NFC-funkciós bankkártya alkalmazása eseténTovább
Az EUB álláspontja szerint az árukapcsolás tilalma alóli kivételekre vonatkozó rendelkezésekkel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy a kölcsön összegétől, esedékességétől és futamidejétől függetlenül, a kölcsön nyújtásának feltételéül szabja az adós összes munkabérének vagy hasonló jövedelmének a hitelezőnél nyitott fizetési számlán való elhelyezését.
Az EUB álláspontja szerint az olyan, nem kamatjellegű hitelköltségekre vonatkozó szerződési feltétel, amely a hitelező gazdasági tevékenységének a költségeit a fogyasztóra hárítja, jelentős egyenlőtlenséget idézhet elő a fogyasztó kárára abban az esetben, ha ez a fogyasztóra aránytalan költséget terhel.
Az EUB állást foglalt abban a kérdésben, hogy a hitelnyújtó pénzügyi intézmények milyen feltételek teljesülésekor tarthatnak igényt szerződéskötési díjra, fogyasztókkal kötött kölcsönszerződések esetén. Az ítélet szerint a pénzügyi intézménynek többek között azt kell bizonyítania, hogy a szóban forgó díj nem idéz elő jelentős egyenlőtlenséget a fogyasztó kárára.
A Kúria szerint az öröklési szerződés kettős természetű: formáját tekintve végrendelet, de tartalma szerint tartási vagy életjáradéki szerződés. Az öröklési szerződés csak az érdekelt által érvényesített megtámadási ok alapján, a perben álló felek egymás közti viszonyában nyilvánítható érvénytelennek.
A Kereskedelmi Választottbíróság hangsúlyozta, hogy a fogyasztónak nem minősülő, jelentős üzleti forgalmat szakcégként bonyolító megrendelőtől a szerződéskötés körében annyi gondosság elvárható volt, hogy a szerződést elolvassa, és az, hogy ezt – bevallottan – elmulasztotta, az ő terhére jött figyelembe.
Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában – egy „plakátrongálásos” ügy kapcsán – a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog közötti alapjogi ütközés kérdésében foglalt állást. Az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással bármilyen, a Kormány érdekkörében kihelyezett plakát, korlátozás nélkül lefesthető, mint ahogy az sem, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem szempontjai előtt.
A rongálás bűncselekményének alkotmánykonform értelmezése a véleményszabadság kontextusábanTovább
A Kereskedelmi Választottbíróság a határozatában megállapította, hogy az alperest a perbeli szerződések semmisségére való hivatkozási jog nem illette meg, hiszen azok létrehozásában ő maga is részt vett.
Az Alkotmánybíróság e határozatában egyrészt a rémhírterjesztés új törvényi tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményt, amelyben a bűncselekmény szubjektív oldalát, a szándékosság megállapításának feltételeit konkretizálta. Másrészt megerősítette a korábbi határozatában felállított mércét a Büntető Törvénykönyv normáit támadó közvetlen (kivételes) panaszok befogadhatóságával kapcsolatban.
