Az EJEB első alkalommal vizsgálta – egy Dániába menekült szíriai állampolgár ügye kapcsán – a családegyesítéshez kapcsolódó várakozási idő hosszát érintő kérdéseket.
A bíróság kizárására vonatkozó perjogi kérdéseket értelmező büntető kollégiumi véleményeket publikált a Kúria
A 2021 májusában kibocsátott BK vélemények a kizárási ok egész bírósággal szembeni bejelentésével, valamint az eljáró bíróságot kijelölő határozattal szembeni fellebbezés kérdésével foglalkoznak.
A foglalkozástól végleges hatályú, kötelező eltiltás alkalmazásához bocsátott ki két büntető kollégiumi véleményt a Kúria
A 2/2021. (V. 13.) BK véleményben a felülvizsgálati eljárásra adott értelmezés aggályos, felveti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjog sérelmét.
Sérti a nullum crimen elvet a kuruzslás büntetőtényállásának 2019. évi módosítása
Az Alkotmánybíróság mulasztás megállapítása miatt kötelezi az Országgyűlést a Btk. 187. §-nak módosítására. Határozata egyrészről pozitív áttörés, a jogkövetkezmény megállapítása viszont kifogásolható.
Sérti a nullum crimen elvet a kuruzslás büntetőtényállásának 2019. évi módosításaTovább
Adhat-e meghatalmazást a vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatainak ellátására?
A Fővárosi Ítélőtábla szerint a jogi személy (gazdasági társaság) vezető tisztségviselője ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. A vezető tisztségviselőnek személyesen kell meghoznia az ügyvezetés körébe tartozó döntéseket, így arra nincs lehetőség, hogy az ügyvezetési feladatai ellátására másnak meghatalmazást adjon. A vezető tisztségviselő nem adhat meghatalmazást arra, hogy a meghatalmazottak az ügyvezetés körébe tartozó jognyilatkozatokat tegyenek.
Adhat-e meghatalmazást a vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatainak ellátására?Tovább
A felülvizsgálati eljárás szempontjából lényeges tény- és jogkérdés elhatárolásában ad iránymutatást a Kúria BH2021. 8. határozata
Ha az irányadó tényállásból nem állapítható meg, hogy a terhelt sértett-e közlekedési szabályt, az a közlekedési bűncselekmény vonatkozásában nem csak tényállási hiányosságot jelent, de anyagi jogi sérelmet is eredményez.
A gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartási jog jellemzői
A gyermek és nagyszülő közötti kapcsolattartási jog alkotmányos alapjog, illetőleg alapvető emberi jog, gyermekjog, de nem önálló személyiségi jog. A személyiségi jogi per bíróságának nem feladata a családjogi viták eldöntése és véleményezése.
A gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartási jog jellemzőiTovább
A felsőoktatási hallgatói jogviszonyt és a képzési szerződést érintő egyes kérdések értelmezése a Ptk. rendelkezéseinek tükrében
A Kúria az ítéletében a felsőoktatási hallgatói jogviszony, illetve képzési szerződés jogi jellegének megítélése-, a felsőoktatási intézményt terhelő kártérítési felelősség-, valamint a károsulttól a kárenyhítés körében elvárható kötelezettség kérdéseit érintően foglalt állást.
A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal
Önmagában a nagyszámú elővásárlásra jogosult tulajdonostárs ténye nem mentesíti a tulajdonost a vételi ajánlat elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal való közlésének kötelezettsége alól. A közlés során úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkalTovább