• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Jogalkalmazás

A Kúria az ügyfél építésügyi eljárásba való bevonása elmaradásának következményeivel foglalkozott ítéletében

A Kúria szerint az Étv. 53/H. §-ban foglalt hat hónapos határidő elteltével a mellőzött ügyfél ügyféli jogai „elenyésznek”, és az ügyfélmellőzésre alapított semmisségi ok alapján a döntés megsemmisítésének sincs helye.

A Kúria az ügyfél építésügyi eljárásba való bevonása elmaradásának következményeivel foglalkozott ítéletébenTovább

A bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételei

A Kúria a bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételeivel kapcsolatban megállapította, hogy a dolog visszaadása iránti keresettel szemben előterjesztett – visszatartási jogra alapított – anyagi jogi kifogás esetén az alperesnek meg kell jelölnie a bérleti jogviszonyból keletkezett követelést, valamint az ezt megalapozó konkrét (történeti) tényeket.
A visszatartási jog megalapozott gyakorlásához szükséges, hogy az alperest ténylegesen megillesse az általa állított jog, ez alapján pedig az általa hivatkozott – bérleti jogviszonyból keletkezett – igény: az elismert vagy már megítélt vagy a perben érdemben elbírálható követelés legyen.

A bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételeiTovább

A Kúria a közigazgatási per alperese által hivatkozott perakadályra vonatkozó ítéleti indokolás kérdésével foglalkozott

A Kúria szerint ha a védirat a keresetlevél visszautasítására irányul, azonban a bíróság a keresetlevelet nem utasítja vissza, akkor ítéletének indokolásában számot kell adnia arról, hogy a perakadály miért nem áll fenn.

A Kúria a közigazgatási per alperese által hivatkozott perakadályra vonatkozó ítéleti indokolás kérdésével foglalkozottTovább

Dekriminalizálták a médiában elkövetett rágalmazást és becsületsértést

A Btk.-t módosító törvény 2023. június 2-án lépett hatályba

Dekriminalizálták a médiában elkövetett rágalmazást és becsületsértéstTovább

Ellentétes-e az uniós joggal az érvénytelen szerződés magyar jog szerinti bíróság általi érvényessé nyilvánítása?

Az Európai Bíróság újabb döntésében az uniós joggal ellentétesnek minősítette egy tisztességtelen szerződéses kikötés miatt érvénytelen fogyasztói szerződés tagállami bíróság általi érvényessé nyilvánítását és ezáltal a szerződés tartalmának a tagállami bíróság általi kiigazítását (módosítását).
Ellentétes továbbá a 93/13-as irányelvvel az is, ha az érvénytelen fogyasztói szerződést a nemzeti jogszabály által előírt időpontig hatályában fenntartják és a tisztességtelen jellege miatt érvénytelen szerződéses kikötést a nemzeti jog általános jellegű rendelkezéseivel helyettesítik (eltekintve néhány kivételes esettől).

Ellentétes-e az uniós joggal az érvénytelen szerződés magyar jog szerinti bíróság általi érvényessé nyilvánítása?Tovább

A Kúria a hivatalból indult hatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő kétszeres túllépésének következményeivel foglalkozott

A Kúria szerint a könyvvizsgáló IFRS minősítésének és kibocsátói minősítésének visszavonása az Ákr. 103. § (4) bekezdése szempontjából egyéb jogkövetkezménynek minősül, míg a figyelmeztetés a jogszerű állapot helyreállítása körébe tartozik.

A Kúria a hivatalból indult hatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő kétszeres túllépésének következményeivel foglalkozottTovább

A közösség tagja elleni erőszak törvényi tényállását értelmezte a Kúria

A Freeszfe Egyesület a törvényi tényállás védett körébe tartozó mozgalom, a mozgalommal szembeni előítélettől motivált erőszakos magatartás közösség tagja elleni erőszaknak minősül

A közösség tagja elleni erőszak törvényi tényállását értelmezte a KúriaTovább

A Kúria a hatósági döntések végrehajtása során kiszabható bírságok kérdéskörével foglalkozott

A Kúria szerint a végrehajtható döntés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén nem szabható ki az Ákr. 77. § szerinti eljárási bírság a kötelezést előíró határozat végrehajtására.

A Kúria a hatósági döntések végrehajtása során kiszabható bírságok kérdéskörével foglalkozottTovább

A gondatlan pénzmosás és az orgazdaság tényállásának viszonyát értelmezte a Kúria

A BH2023. 54. számon közzétett határozat az időbeli hatály vonatkozásában foglalkozik a 2021. január 1-jével hatályon kívül helyezett orgazdaság és az új pénzmosási alakzatok viszonyával.

A gondatlan pénzmosás és az orgazdaság tényállásának viszonyát értelmezte a KúriaTovább

A járművezetéstől eltiltás törvényi esetköreit embercsempészés miatt folyt büntetőeljárásban értelmezte a Kúria (BH2023. 55.)

A közlekedési szabály megszegése csak akkor alapozza meg e büntetés alkalmazását, ha az az elkövetett bűncselekmény elkövetési magatartásának a része.

A járművezetéstől eltiltás törvényi esetköreit embercsempészés miatt folyt büntetőeljárásban értelmezte a Kúria (BH2023. 55.)Tovább

  • « Go to Previous Page
  • Page 1
  • Interim pages omitted …
  • Page 3
  • Page 4
  • Page 5
  • Page 6
  • Page 7
  • Interim pages omitted …
  • Page 28
  • Go to Next Page »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in