Jogalkalmazás

Bejegyzések

A tanúzási figyelmeztetés alkalmazása és hatása a régi és az új büntetőeljárási törvény alapján

A jogegységi határozat értelmében, az új Be. hatálybalépését követően történő tanúkihallgatás során a tanúzási figyelmeztetést az új Be. szerint kell közölni, ezért nincs helye a régi Be. szerinti figyelmeztetésnek.

A vagyonelkobzás mértékének meghatározása az eltulajdonított dolog továbbértékesítése esetén, ha egyébként a dolgot sikeresen lefoglalják, majd a sértettnek kiadják

A Kúria ebben a jogegységi határozatában a vagyonelkobzás összegszerűségét érintő kérdésben foglalt állást. Megállapította, hogy a vagyonelkobzás célja a terhelt vagyongyarapodásának megakadályozása, tehát annak a tényleges vagyonnak az elvonása, amely bűncselekményből származik. Az a vagyonnövekmény, amivel az elkövető a sértettnek később visszaadott vagyontárgy továbbértékesítése révén a bűncselekménnyel összefüggésben gazdagodott, ennek az összegnek az erejéig vagyonelkobzás alá esik.

Felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülés vizsgálata

A Kúria ebben a jogegységi határozatban a terhelt büntethetőségének elévülését érintő – az ítélkezési gyakorlatot megosztó – lényeges kérdésben foglalt állást. A Kúria szerint a támadott határozat jogerőre emelkedése és a hatályon kívül helyezést kimondó felülvizsgálati határozat között eltelt idő a büntethetőséget megszüntető elévülés szempontjából releváns. Helytelenek voltak azok a bírói határozatok, amelyek ezt az időt a végrehajtást kizáró elévülés körébe sorolták.

A perújítás megengedhetőségéhez szükséges új bizonyíték értelmezése

Ebben a határozatban a Kúria a perújítás ún. novum esetkörének a feltételrendszerét foglalja össze.

A másodfellebbezés lehetőségének törvénysértő biztosítása

Ebben az ügyben az ítélőtábla, majd a Kúria a harmadfokú eljárás alapját képező, a bűnösség körét érintő eltérő döntés jelentését értelmezik.

Az összbüntetés tárgyában hozott ítélet vagy végzés nem ügydöntő határozat, így felülvizsgálat tárgya nem lehet

A Kúria ebben a határozatában a felülvizsgálat körébe vonható ügydöntő határozat fogalmát értelmezte.

Vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni felelőssége felszámolási eljárás esetén

A Kúria szerint nem alapozza meg a vezető tisztségviselő felelősségét önmagában az, ha az adós a gazdálkodási tevékenységét a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben is folytatja, amennyiben észszerűtlen kockázatot nem vállal.

Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása

A Kúria megállapította, hogy a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásának érvényességét nem teszi jogszerűtlenné önmagában az tény, hogy a felmondást tartalmazó közjegyzői okirat – a felmondás hatályosulásának idejeként – a felmondó nyilatkozat közjegyző általi rögzítése és kézbesítése előtti időpontot tüntet fel.

A szerződés és az arról kiállított okirat joghatásainak elhatárolása

A Kúria hangsúlyozta, hogy a szerződés és az arról kiállított okirat jogi hatása nem azonos.

A szerződés és az arról kiállított okirat joghatásainak elhatárolása

A szerződés és az arról kiállított okirat jogi hatása nem azonos.