• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A másodfellebbezés lehetőségének törvénysértő biztosítása

Ebben az ügyben az ítélőtábla, majd a Kúria a harmadfokú eljárás alapját képező, a bűnösség körét érintő eltérő döntés jelentését értelmezik.

2021-01-03

Büntetőjog Jogalkalmazás Kúria

BH 2020. 357.

Az ügyészség a terheltet kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérletével vádolta. Az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklása bűntettében, egyúttal a kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatva a vádlott terhére megállapított egészséget veszélyeztető bűncselekményt társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítette, s tekintetében az elsőfokú ítélet felmentő rendelkezését mellőzte, egyúttal biztosította a másodfellebbezés lehetőségét.

A harmadfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy az elsőfokú bíróság a vádról döntött (azt kimerítette) és úgy foglalt állást, hogy a vádlott cselekménye nem a vád szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete, hanem kábítószer birtoklása bűntettének minősül, azaz az elsőfokú ítélet a bűncselekmény jogi minősítése kérdésében a vádtól eltérően döntött. Ezért a kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete miatt emelt vád alóli felmentés szükségtelen volt, az ítéletszerkesztési hiba, a vádtól eltérő jogi minősítés esetén ugyanis nem hozható felmentő rendelkezés. A másodfokon eljáró törvényszék csupán ezt az ítéletszerkesztési hibát korrigálta, és helyesen mellőzte a felmentő rendelkezést. Nem arról volt tehát szó, hogy a másodfokú bíróság olyan vádlott bűnösségét állapította meg, akit az elsőfokú bíróság felmentett.

A másodfokú ítéleti változtatás nem eredményezett a bűnösség kérdésében eltérő döntést, csupán annak a cselekménynek a minősítését érintette, amelyben az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét már megállapította. Így a harmadfokú eljárás megnyílásához szükséges, a Be. 616. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pontjában írt feltétel nem teljesül, a másodfellebbezés a törvénynél fogva kizárt.

A Kúria továbbá rámutatott a következő elhatárolási kérdésre: ugyanannak a vád tárgyát képező egy cselekménynek az elsőfokú bíróság ítéletében a vádtól eltérő minősítése és ugyanennek a cselekménynek a másodfokú felülbírálat során az elsőfokú ítéletben alkalmazott minősítéstől eltérő minősítése nem azonos az alaki vagy anyagi halmazatban lévő cselekmények ellentétes irányú kétfokú elbírálásával, mely esetekben kétségtelenül vizsgálat tárgyát képezné az ellentétes döntés meghozatalának kérdése.

A harmadfokú eljárás megnyílása, az annak alapjául szolgáló esetkörök pontos értelmezése azért is érdekes kérdés, mert a jogorvoslati jog törvénysértő biztosítása – paradox módon – egyes esetekben akár a jogorvoslathoz való jog alkotmányellenes elvonásához is vezethet. Ehhez lásd Szomora Zsolt: A Győri Ítélőtábla harmadfokú döntése a kiskorú veszélyeztetéséről. A testi sértés halmazatának kizárása. Jogesetek Magyarázata (JeMa) 2011/4. https://jema.hu/index.php?o=10&optenadmin=&fszam=8&fev=2011

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

II. Miskolci Agrárjogi Fórum – beszámoló

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Előző bejegyzés « Az összbüntetés tárgyában hozott ítélet vagy végzés nem ügydöntő határozat, így felülvizsgálat tárgya nem lehet
Következő bejegyzés A perújítás megengedhetőségéhez szükséges új bizonyíték értelmezése »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet