• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

A perújítás megengedhetőségéhez szükséges új bizonyíték értelmezése

Ebben a határozatban a Kúria a perújítás ún. novum esetkörének a feltételrendszerét foglalja össze.

2021-01-03

BH 2020. 358.

A konkrét ügyben a védő arra hivatkozással terjesztett elő perújítási indítványt, hogy a terhelt elmeállapotára vonatkozóan új szakvéleményt szerzett be, amely a beszámítási képesség korlátozottságát állapította meg, ezért új bizonyítéknak tekintendő és perújítási alapot jelent, mivel a jogerős ítéletben figyelembe vett korábbi szakvélemény – bár azonos diagnózis mellett – de a vádlott beszámítási képességét nem tartotta korlátozottnak.

  A Kúria összefoglalta a perújítás ún. novum esetkörének feltételrendszerét [Be. 637. § (1) bek. a) pont]. Eszerint akkor rendelhető el a perújítás, ha

  • a bejelentett bizonyíték újnak tekinthető; az alapügyben nem merült fel, vagy felmerült, de azt az eljárt bíróság nem értékelte; és
  • az (ekként) újnak tekintendő bizonyíték alkalmas arra, hogy valamely ténynek – a jogerős határozatban foglaltaktól – eltérő, vagy önmagában új tény megállapítását eredményezze; s végül
  • az újnak tekintendő bizonyíték az eltérő, illetve új tény megállapítására való alkalmassága folytán perdöntő jellegű, azaz egyben azt is valószínűsíti, hogy lényegesen meg kell változtatni a jogerős határozat bűnösségre vagy büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezését, illetve az eljárást meg kell szüntetni.

A Be. értelmében ebben a sorrendben kell-– egyenként és minden új bizonyítékként felmerült körülmény kapcsán – az egyes feltételek meglétét vizsgálni. Ha valamelyik feltétel esetében nemleges az eredmény, akkor a továbbiak vizsgálata már közömbös. Az új bizonyítéknak a Be. 637. § (1) bekezdés a) pontja szerint tényre kell vonatkoznia; ez szükségszerű feltétele annak, hogy alkalmas legyen eltérő tényállás megállapításának valószínűsítésére. Jelen esetben a perújítás alapjaként megjelölt szakvéleményt készítő szakértők eltérő véleményének alapja nem új, vagy a korábbiaktól eltérő tény, hanem ugyanazt, az alapeljárásban eljárt szakértők által is megállapított állapotot értékelték – szakkérdésben – részben másként. Ez azonban nem új tényre vonatkozó bizonyíték, hanem csupán eltérő szakértői álláspont.

A perújítás alapjaként megjelölt szakvélemény ugyanabban a ténybeli körben, a korábban eljárt szakértők által is ismert orvosi adatok és azonos diagnózis (azaz azonos tény) alapján helyezkedett arra az eltérő álláspontra, miszerint a terhelt disszociatív személyiségzavara a beszámítási képességét az elkövetés idején enyhe fokban korlátozta. Ez pedig csupán a bírói ténymegállapításra vonatkozó jogi mérlegelés újraperesítését célozza, így a perújítást nem teszi lehetővé.

Az ügyhöz kapcsolható másik határozat, a BH 2020. 266. szerint a perújítás megengedhetőségéhez nem a bizonyítási eszköznek, hanem a bizonyítéknak kell újnak lennie. Ugyanaz a bizonyíték más forrásból, más bizonyítási eszköz révén nem új bizonyíték. Ez ratio decidendi a fenti ügyben megjelölt szakvéleményekre is releváns lehet, amelyek eltérő bizonyítási eszközök, de belőlük új bizonyíték nem feltétlenül származik.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Beszámoló a Magyar Jogász Egylet Hajdú-Bihar Megyei Szervezet Jogásznapjáról

Hogyan érinti a fogyasztói jogok érvényesítése az ingatlanra vezetett végrehajtást? – Podcast

A Kúria a közérthetőség adóigazgatási eljárásokra irányadó alapelvi követelményét vizsgálta végzésében

Szakirányú továbbképzések – Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar

A Kúria a tanúvallomás megtagadásának bűncselekmény elkövetésével összefüggő esetét vizsgálta a hatósági eljárások kontextusában

KODIFIKÁCIÓ ÉS HATÁLYOSULÁS – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban KONFERENCIA (BUDAPEST)

Földforgalmi aktualitások és a gazdaságátadás lehetőségei címmel tartottak agrár-szakjogi konferenciát szerdán Kisújszálláson

Új kommunikációs eszköz a Bíróságon – Podcast

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben – kényszerintézkedés vagy sem?

Previous Post: « A másodfellebbezés lehetőségének törvénysértő biztosítása
Next Post: Felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülés vizsgálata »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in