• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A perújítás megengedhetőségéhez szükséges új bizonyíték értelmezése

Ebben a határozatban a Kúria a perújítás ún. novum esetkörének a feltételrendszerét foglalja össze.

2021-01-03

AB Büntetőjog Jogalkalmazás

BH 2020. 358.

A konkrét ügyben a védő arra hivatkozással terjesztett elő perújítási indítványt, hogy a terhelt elmeállapotára vonatkozóan új szakvéleményt szerzett be, amely a beszámítási képesség korlátozottságát állapította meg, ezért új bizonyítéknak tekintendő és perújítási alapot jelent, mivel a jogerős ítéletben figyelembe vett korábbi szakvélemény – bár azonos diagnózis mellett – de a vádlott beszámítási képességét nem tartotta korlátozottnak.

  A Kúria összefoglalta a perújítás ún. novum esetkörének feltételrendszerét [Be. 637. § (1) bek. a) pont]. Eszerint akkor rendelhető el a perújítás, ha

  • a bejelentett bizonyíték újnak tekinthető; az alapügyben nem merült fel, vagy felmerült, de azt az eljárt bíróság nem értékelte; és
  • az (ekként) újnak tekintendő bizonyíték alkalmas arra, hogy valamely ténynek – a jogerős határozatban foglaltaktól – eltérő, vagy önmagában új tény megállapítását eredményezze; s végül
  • az újnak tekintendő bizonyíték az eltérő, illetve új tény megállapítására való alkalmassága folytán perdöntő jellegű, azaz egyben azt is valószínűsíti, hogy lényegesen meg kell változtatni a jogerős határozat bűnösségre vagy büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezését, illetve az eljárást meg kell szüntetni.

A Be. értelmében ebben a sorrendben kell-– egyenként és minden új bizonyítékként felmerült körülmény kapcsán – az egyes feltételek meglétét vizsgálni. Ha valamelyik feltétel esetében nemleges az eredmény, akkor a továbbiak vizsgálata már közömbös. Az új bizonyítéknak a Be. 637. § (1) bekezdés a) pontja szerint tényre kell vonatkoznia; ez szükségszerű feltétele annak, hogy alkalmas legyen eltérő tényállás megállapításának valószínűsítésére. Jelen esetben a perújítás alapjaként megjelölt szakvéleményt készítő szakértők eltérő véleményének alapja nem új, vagy a korábbiaktól eltérő tény, hanem ugyanazt, az alapeljárásban eljárt szakértők által is megállapított állapotot értékelték – szakkérdésben – részben másként. Ez azonban nem új tényre vonatkozó bizonyíték, hanem csupán eltérő szakértői álláspont.

A perújítás alapjaként megjelölt szakvélemény ugyanabban a ténybeli körben, a korábban eljárt szakértők által is ismert orvosi adatok és azonos diagnózis (azaz azonos tény) alapján helyezkedett arra az eltérő álláspontra, miszerint a terhelt disszociatív személyiségzavara a beszámítási képességét az elkövetés idején enyhe fokban korlátozta. Ez pedig csupán a bírói ténymegállapításra vonatkozó jogi mérlegelés újraperesítését célozza, így a perújítást nem teszi lehetővé.

Az ügyhöz kapcsolható másik határozat, a BH 2020. 266. szerint a perújítás megengedhetőségéhez nem a bizonyítási eszköznek, hanem a bizonyítéknak kell újnak lennie. Ugyanaz a bizonyíték más forrásból, más bizonyítási eszköz révén nem új bizonyíték. Ez ratio decidendi a fenti ügyben megjelölt szakvéleményekre is releváns lehet, amelyek eltérő bizonyítási eszközök, de belőlük új bizonyíték nem feltétlenül származik.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « A másodfellebbezés lehetőségének törvénysértő biztosítása
Következő bejegyzés Felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülés vizsgálata »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet