Felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülés vizsgálata

1/2020. BJE

Az ítélkezési gyakorlat megosztott volt abban a kérdésben, hogy a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését követően a büntethetőség elévülésének vizsgálata során miként vehető figyelembe a terhelt elítélése és az erről szóló ítélet hatályon kívül helyezése között eltelt idő. Az elvi kérdés tehát az volt, hogy ha a jogerős marasztaló határozat kihirdetése után a felülvizsgálati eljárásban feltétlen hatályon kívül helyezéssel járó eljárási szabálysértést észlelnek, akkor a jogkövetkezmény megállapítása szempontjából a támadott határozat jogerőre emelkedése és a hatályon kívül helyezés között eltelt időszak jelentőséggel bír-e, vagy azt figyelmen kívül kell hagyni. Ennek függvényében a hatályon kívül helyezés során – az eljárási szabálysértésre figyelemmel – az eljárt bíróság új eljárásra utasításának vagy – az elévülési idő elteltére figyelemmel – az eljárás megszüntetésének van-e helye.

A jogegységi határozat az elvi kérdést úgy válaszolta meg, hogy a felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülést vizsgálni kell, és a büntethetőség elévülésének megállapíthatósága esetén annak jogkövetkezményét le kell vonni, azaz az eljárást meg kell szüntetni. A támadott határozat jogerőre emelkedése és a felülvizsgálati határozat között eltelt idő a büntethetőséget megszüntető elévülés szempontjából releváns. Helytelenek voltak azok a bírói határozatok, amelyek ezt az időt a végrehajtást kizáró elévülés körébe sorolták. Ilyen esetben új eljárásra utasításra, azaz a felelősség újbóli érdemi vizsgálatára az elévülés miatt nincs lehetőség; ahogy nincs lehetőség a feltétlen eljárási szabálysértésben szenvedő jogerős döntés hatályban tartására sem. Ezért kell az eljárást hatályon kívül helyezés mellett megszüntetni.

Szerző: Szomora Zsolt