• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A vagyonelkobzás mértékének meghatározása az eltulajdonított dolog továbbértékesítése esetén, ha egyébként a dolgot sikeresen lefoglalják, majd a sértettnek kiadják

A Kúria ebben a jogegységi határozatában a vagyonelkobzás összegszerűségét érintő kérdésben foglalt állást. Megállapította, hogy a vagyonelkobzás célja a terhelt vagyongyarapodásának megakadályozása, tehát annak a tényleges vagyonnak az elvonása, amely bűncselekményből származik. Az a vagyonnövekmény, amivel az elkövető a sértettnek később visszaadott vagyontárgy továbbértékesítése révén a bűncselekménnyel összefüggésben gazdagodott, ennek az összegnek az erejéig vagyonelkobzás alá esik.

2021-01-03

Büntetőjog Jogalkalmazás Kúria

2/2020. BJE

Az ítélkezési gyakorlat megosztott volt abban a kérdésben, hogy ha az elkövető a bűncselekményből származó dolgot továbbértékesíti, de a dolog megkerül, és a lefoglalását követően azt a sértettnek kiadják, akkor a vagyonelkobzás összegszerűsége szempontjából az eredeti dolog értékét, vagy a továbbértékesítésből befolyt összeget kell figyelembe venni. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a bűncselekménnyel megszerzett vagyontárgyak elkövetéskori értéke az irányadó, hiszen a bűncselekmény elkövetése révén ténylegesen ennyivel gazdagodott az elkövető, az intézkedés összegének megállapításakor a későbbi értékesítésből eredő bevétel már közömbös.

A Kúria az ügyészségi álláspontot nem fogadta el, érvelésében helyesen alkalmazta a teleologikus és rendszertani értelmezést, valamint a kétszeres értékelés tilalmának alapelvét. Eszerint a Btk.-ban a vagyonelkobzás olyan intézkedés, amelynek lényege a bűncselekmény elkövetéséből származó javak elvonása, azaz a bűncselekmény elkövetése előtti vagyoni helyzet visszaállítása. Célja a terhelt vagyongyarapodásának megakadályozása, tehát annak a tényleges vagyonnak az elvonása, amely bűncselekményből származik. A jogalkotó a vagyonelkobzást 2002-ben a mellékbüntetések köréből az intézkedések közé helyezte. Ezzel a vagyonelkobzás elvesztette represszív joghátrány jellegét, hiszen csak a bűncselekmény elkövetéséből származó javaknak az elvonását teszi lehetővé.

Mivel a kérdéses esetben a vagyonelkobzás alá eső vagyon fellelhető, ezért nincs helye pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás elrendelésének. Vagyis a kár természetben történő megtérülése esetén a vagyonelkobzásnak a kérdéses vagyon értékére való elrendelése kettős szankcionálása lenne az elkövetett cselekménynek. Maradéktalanul érvényesül ugyanakkor a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben megszerzett vagyonnövekmény erejéig a vagyonelkobzás kimondása ebben az esetben is. Vagyis az a vagyonnövekmény, amivel az elkövető a sértettnek később visszaadott vagyontárgy révén a bűncselekménnyel összefüggésben – például értékesítés – gazdagodott, ennek az összegnek az erejéig vagyonelkobzás alá esik.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « Felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülés vizsgálata
Következő bejegyzés A tanúzási figyelmeztetés alkalmazása és hatása a régi és az új büntetőeljárási törvény alapján »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet