• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Kúria

A Kúria által hivatkozott joghézag nyomán módosul a Büntető Törvénykönyv

2022. március 1-től a büntetés korlátlan enyhítésének egyes bűncselekmények esetében való alkalmazása a bűnszervezet esetén is kizárt lesz.

<strong>A Kúria által hivatkozott joghézag nyomán módosul a Büntető Törvénykönyv</strong>Tovább

A letartóztatás és a bűnügyi felügyelet viszonyát elemezte a Kúria az életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárásban

A BH2022. 8. számon publikált határozat a szökés veszélyét mint a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelésének okát vizsgálja, a bűncselekmény tárgyi súlya mellett további körülmények figyelembe vételével

A letartóztatás és a bűnügyi felügyelet viszonyát elemezte a Kúria az életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárásbanTovább

A terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettének tényállását értelmezte a Kúria

A BH2022. 5. számon közzétett eseti döntés a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §) és a terrorcselekménnyel fenyegetés (Btk. 316. §) elhatárolására vonatkozó korábbi, helytelen gyakorlatot írja felül.

A terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettének tényállását értelmezte a KúriaTovább

Az Alkotmánybíróság először értelmezte az Alaptörvény V. cikkében garantált önvédelemhez való alapjogot

A határozat a jogos védelmi elhárító cselekmény más érdekében történő kifejtését az alapjog védelmi köréből kirekeszti.

Az Alkotmánybíróság először értelmezte az Alaptörvény V. cikkében garantált önvédelemhez való alapjogotTovább

Az elővásárlási jog megsértéséből eredő igény érvényesítésére vonatkozó szabályok értelmezése

A Kúria ítéletében az elővásárlási jog megsértésével összefüggő egyes szabályokat értelmezte.

Az elővásárlási jog megsértéséből eredő igény érvényesítésére vonatkozó szabályok értelmezéseTovább

A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesüléséről

A Kúria jogegységi tanácsa azt az elvi jelentőségű kérdést vizsgálta, hogy a szerződésátruházással kapcsolatos vitás kérdések megítélése során a Ptk.-nak a szerződésátruházást jogutódlásként szabályozó, vagy a Ptké.-nek a szerződésátruházást a szerződés megújításaként (novációként) kezelő rendelkezését kell elsődlegesen alkalmazni.

A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesülésérőlTovább

A gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kárigényt harmadik személlyel szemben a társasági vagyon értékvesztése miatt

Amennyiben harmadik személy a gazdasági társaságnak szerződésszegéssel vagy más magatartással a társasági vagyon terhére hátrányt okoz, a társasági vagyon értékvesztése miatt a gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kártérítési igényt a harmadik személlyel szemben arra hivatkozással, hogy a társasági részesedésében (üzletrészében) – amely a saját vagyonának a része – is értékvesztés (kár) következett be.
Önmagában az, hogy a Ptk. megteremtette a társaság és a tag külső és belső felelősségi viszonyait rendező szabályrendszert, nem jelenti azt, hogy a tag mint a társaság üzletrészének 100%-os tulajdonosa a társaság engedményező nyilatkozata nélkül a társaságot ért kárt saját jogán érvényesítheti.

A gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kárigényt harmadik személlyel szemben a társasági vagyon értékvesztése miattTovább

Jóerkölcsbe ütközik a szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket előíró ingatlan-adásvételi előszerződés

A szerződésnek nyilvánvalóan a jóerkölcsbe kell ütköznie ahhoz, hogy semmissége megállapítható legyen. A nyilvánvaló jelleg akkor teljesül, ha a szerződés tartalma, célja egyértelműen és minden kétséget kizáróan ellentétes a társadalmi közfelfogással.
Az üzletszerűen lakásértékesítéssel foglalkozó, vállalkozó felperes és a fogyasztó alperes által kötött ingatlan-adásvételi előszerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik amiatt, hogy a szerződéses gyakorlatban példátlanul rövid határidőn – 5 naptári napon – belül esedékes végleges szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket, az ingatlan bruttó vételára 50%-át meghaladó összegű foglalót és meghiúsulási kötbért ír elő.

Jóerkölcsbe ütközik a szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket előíró ingatlan-adásvételi előszerződésTovább

A kényszertörlési eljárás új szabályai

A jogalkotó a 2021. július 1-én hatályba lépett 2021. évi LXX. törvénnyel újraszabályozta a kényszertörlési eljárást. A kényszertörlés a cég jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, a cégbíróság által lefolytatott nemperes eljárás. Ezt az eljárást 2012. március 1-jétől a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116-118/D. §-ai szabályozzák.
Az alábbiakban a 2021. július 1-től hatályos új szabályozás főbb rendelkezéseit tekintjük át.

A kényszertörlési eljárás új szabályaiTovább

  • Az oldalra 1
  • Az oldalra 2
  • Az oldalra 3
  • Interim pages omitted …
  • Az oldalra 5
  • Menj a következő oldalra »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet