A büntetés kiszabása elleni korlátozott fellebbezés a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a fellebbezés konkrét tartalmától függetlenül a büntetés kiszabásának egészére nézve megnyitja.
A biztosítéki céllal alapított önálló zálogjoghoz kapcsolódó kérdésekről
A Kúria 2/2021. számú PJE határozata a régi Ptk. önálló zálogjogra vonatkozó rendelkezését értelmezte.
A biztosítéki céllal alapított önálló zálogjoghoz kapcsolódó kérdésekrőlTovább
A végrehajtási lap visszavonása, illetőleg a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet elutasító végzés ellen helye van fellebbezésnek
A Kúria a 3/2021. számú PJE határozatában a nemperes eljárásokban hozott végzések elleni fellebbezés szabályait értelmezte.
A gyülekezési jog gyakorlása és a tulajdonhoz (birtokláshoz) való jog ütközése során felmerülő kérdések
A Kúria az ítéletében rámutatott arra, hogy bár a gyülekezési jog magánterületen is gyakorolható, a rendezvény megtartása az adott ingatlan tulajdonosának hozzájárulásától függ. A közforgalom számára nyitva álló magánterületen nem jogszerű a demonstráció, ha ahhoz a tulajdonos nem járult hozzá, azaz jogalap nélkülivé válik, ha a tulajdonos tiltakozik ellene.
Büntető anyagi és eljárásjogi szempontból is alapvető megállapításokat tesz a Kúria BH 2021. 5. számon publikált döntése
A bűnszövetség és a bűnszervezet rendszertani szempontból különálló társas bűnelkövetési formák, analóg alkalmazásuk sérti a nulla poena sine lege elvét. A törvénysértő büntetés kiszabására irányuló egyezség jóváhagyását a bíróságnak meg kell tagadnia.
Végrendeleten alapuló örökléssel keletkező közös tulajdon kapcsán felmerülő kérdések
A Kúria az ítéletében a végrendeleten alapuló örökléssel létrejött közös tulajdon szabályait értelmezte, és többek között rámutatott arra, hogy a bíróságnak nincs lehetősége a tulajdonosi részjogosítványok egységének megbontására, arra csak a felek ilyen tartalmú egyhangú megállapodása alkalmas.
Végrendeleten alapuló örökléssel keletkező közös tulajdon kapcsán felmerülő kérdésekTovább
Az együttes aláírási jog átruházása és a meghatalmazás elhatárolása hitelintézetek esetén
A hitelintézeti törvény értelmében a hitelintézet vezető tisztségviselői együttes cégjegyzési (aláírási) jogosultságukat más munkavállalóra átruházhatják. A Kúria jogegységi határozata ettől az esettől határolta el azt a másik esetet, amikor a hitelintézet törvényes képviselői meghatalmazást adnak egymásnak, vagy egy olyan harmadik személynek, aki egyedüli meghatalmazottként is jogosult a hitelintézet nevében kölcsönszerződések és más szerződések megkötésére.
Az együttes aláírási jog átruházása és a meghatalmazás elhatárolása hitelintézetek eseténTovább
Egy „Azonnali kérdés” az Országgyűlésről – A Kúria válaszol
A Kúria szerint az Országgyűlés elnöke és annak Hivatala nem minősülnek közigazgatási szervnek, aktusaik pedig nem lehetnek közigazgatási jogvita tárgyai.
Egy „Azonnali kérdés” az Országgyűlésről – A Kúria válaszolTovább
A jogorvoslati jog értelmezése, valamint a keresetindításra való jogosultság vizsgálata társasági jogi perekben
A Kúria egy kft. tagjai közötti jogvitában, amely a pótbefizetés elrendelésének jogszerűségéhez kapcsolódott, a jogorvoslati jog értelmezésére-, valamint a tagsággal összefüggő keresetindítási jogosultság vizsgálatára is kitért.