• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Büntető anyagi és eljárásjogi szempontból is alapvető megállapításokat tesz a Kúria BH 2021. 5. számon publikált döntése

A bűnszövetség és a bűnszervezet rendszertani szempontból különálló társas bűnelkövetési formák, analóg alkalmazásuk sérti a nulla poena sine lege elvét. A törvénysértő büntetés kiszabására irányuló egyezség jóváhagyását a bíróságnak meg kell tagadnia.

2021-05-03

Be. Btk. bűnszervezet bűnszövetség büntetőeljárási egyezség Jogalkalmazás Kúria terhelti vallomás

A Kúria által lefolytatott felülvizsgálati eljárás alapjául fekvő ügyben az ügyészség – a Be. XCIX. Fejezete szerinti – külön eljárásban egyezséget kötött a terhelttel bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. Az egyezség alapján az ügyészség a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta a Btk. 396. § (8) bekezdése alapján, amely lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését arra az esetre, ha a terhelt az okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Ezt a terhelt az egyezségben vállalta. A törvényszék az egyezséget jóváhagyta és a vádlottal szemben az egyezségnek megfelelő mértékű pénzbüntetést szabott ki.

A jogerőre emelkedett ítélet ellen a Legfőbb Ügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, arra hivatkozással, hogy a kiszabott büntetés törvénysértő: a korlátlan enyhítés alapjául megjelölt Btk. 396. § (8) bekezdése ugyanis kizárja e kedvezményt akkor, ha a költségvetési csalást bűnszövetségben követték el. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint ebből logikai következtetéssel az állapítható meg, hogy ha a törvény a bűnszövetség esetére kizárja a kedvezményt, akkor az a bűnszervezetre mint a bűnönszövetségnél súlyosabb társas elkövetési alakzatra sem alkalmazható.

A Kúria ezzel az állásponttal nem értett egyet. Felülvizsgálati végzésében kifejti, hogy az említett törvényi szabályozás megszövegezése megfelel a normavilágosság követelményének és a társas elkövetési formák közül kizárólag a bűnszövetséget határozza meg kizárási okként.

Ezért a nulla poena sine lege elvének sérelmét eredményezné a felülvizsgálati indítványban foglalt analógia alkalmazása. Az analógia tilalma a büntetőjog általános részére is kiterjed. A bűncselekmény jogkövetkezménye vonatkozásában sem engedhető meg az analógia alkalmazása, a törvényben előírt korlátlan enyhítés kizárására vonatkozó rendelkezést sem lehet kiterjeszteni a törvényben meg nem határozott társas elkövetési formákra (BH [107] – [108]).

A Kúria határozatának meggyőző erejét az adja, hogy a fenti, szigorú szöveg szerinti értelmezésen túl részletes rendszertani értelmezéssel is alátámasztja ezt az álláspontot, ezzel semlegesítve a felülvizsgálati indítványban alkalmazott logikai értelmezést.

A rendszertani értelmezés alapján a bűnszövetség mint minősítő körülmény a Btk. Különös Részében a büntetőjogi tényálláson belül súlyosabb minősítést eredményez. A bűnszervezet ezzel szemben a Btk. Általános Részében meghatározott szigorúbb jogkövetkezményeket eredményez, a büntetési tételkeretet növelő tényező. E szervezett bűnelkövetési forma súlyosabb jogkövetkezményei nem a Btk. különös részi törvényi tényállásaihoz, hanem a Btk. általános részi büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésekhez kapcsolódnak. A bűnszervezetben elkövetés kétségkívül a társas elkövetés legsúlyosabb formája, amelyhez kétségtelenül hátrányosabb jogkövetkezmények fűződnek, de mint önálló jogintézményhez. Így a bűnszövetségre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak a bűnszervezetben elkövetés megállapítása esetében, lényegében a két jogintézmény kizárja egymást. Ezt fogalmazza meg a Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pontja is azzal, hogy a bűnszövetség negatív feltételeként jelöli meg, hogy megállapítására akkor van törvényes lehetőség, „ha nem jön létre bűnszervezet”. Ha mind a két társas elkövetési forma megállapításának törvényi feltételei fennállnak, akkor bűnszervezet megállapításának van helye. Ennek indoka, hogy a jogalkotó a bűnszervezethez súlyosabb jogkövetkezményeket fűz, azonban ez nem eredményezi a két jogintézmény különállóságának megszüntetését. Az egymást kizáró voltukat egyértelműen jelzi a Btk. 91. § (3) bekezdése is, amely szerint a bűnszervezet esetében a bűnszövetségben történő elkövetésre megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatók (BH [111]-[117]). Ezért a felülvizsgálati indítványnak a Kúria a nem adott helyt.

A Kúria a felülvizsgálat megengedhetősége kapcsán tett fejtegetéseiben alapvető tételeket fogalmazott meg az büntetőeljárási egyezségre, valamint a terhelt előkészítő ülésen tett vallomásának a bizonyítékként felhasználhatóságára is.

A felülvizsgálati indítvány szerint az egyezség jóváhagyásának a Be. 733. §-ában rögzített feltételei között az egyezség tárgyát képező büntetés törvényessége ugyan kifejezetten nem szerepel, a bíróság azonban törvénysértő büntetés kiszabására nem kötelezhető, ezért a Be. 734. § (1) bekezdése szerint a bíróság dönthet úgy, hogy az egyezség jóváhagyásának – a feltételek fennállta esetén is – akadálya van. A Kúria döntése rendszertani és teleologikus értelmezéssel megerősíti ezt az álláspontot és kimutatja, hogy az egyezségre vonatkozó előírásokon, e külön eljárás szabályozásában (melyet a törvény miniszeri indokolása is tükröz) végigvonul az egyezség törvényességének követelménye. Bár az egyezségnek megfelelően kiszabott szankció ellen a Be. a fellebbezés lehetőségét kizárja, amennyiben a büntetés vagy intézkedés törvénysértő, akkor ennek rendkívüli jogorvoslat keretében történő kiküszöbölése nem eredményezi a fellebbezési jog kizártságára vonatkozó törvényi előírás megkerülését (BH [79]]. E törvénysértésre való hivatkozás felülvizsgálati okot képez.

Eljárásjogi szempontból – az új Be. alkalmazásában – szintén jelentős megállapítása a felülvizsgálati végzésnek, hogy a terheltnek az előkészítő ülésen a törvényi figyelmeztetéseket követő kihallgatása szabályszerűen beszerzett bizonyíték forrása. Az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetére a törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az e terhelti vallomásból megszerzett bizonyíték felhasználása a büntetőeljárásban kizárt. Így a vallomásában előadottak törvényes, így a további eljárás során felhasználható bizonyítéknak minősülnek (BH [95]-96]).

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Elhunyt Erdei Árpád, a Magyar Jogász Egylet korábbi főtitkára (1939-2021)
Következő bejegyzés Az MJE különdíjban részesítette a 35. OTDK kiemelkedő pályaműveit »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet