Az elsőfokú ítélet előtti, négy éven túli letartóztatás ex lege megszűnését a veszélyhelyzetre hivatkozással hosszabbítja meg az 543/2021. (IX. 24.) Korm. rendelet.
A bíróság kizárására vonatkozó perjogi kérdéseket értelmező büntető kollégiumi véleményeket publikált a Kúria
A 2021 májusában kibocsátott BK vélemények a kizárási ok egész bírósággal szembeni bejelentésével, valamint az eljáró bíróságot kijelölő határozattal szembeni fellebbezés kérdésével foglalkoznak.
A foglalkozástól végleges hatályú, kötelező eltiltás alkalmazásához bocsátott ki két büntető kollégiumi véleményt a Kúria
A 2/2021. (V. 13.) BK véleményben a felülvizsgálati eljárásra adott értelmezés aggályos, felveti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjog sérelmét.
A Kúria idei első büntető jogegységi határozata az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány jogi természetére nézve ad kötelező értelmezést
Az 1/2021. BJE szerint az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya, ezért határidő nélkül előterjeszthető. A határozat értelmezi továbbá, hogy a terhelt terhére irányuló felülvizsgálati indítvány bejelentésére nyitva álló hat hónapos határidő számítására vonatkozóan mit jelent a jogerős ügydöntő határozat közlése.
A Kúria BH2021. 6. számon közzétett határozata a büntetés kiszabását támadó korlátozott fellebbezés, a másodfokú revízió terjedelme és a súlyosítási tilalom összefüggéseit tisztázza
A büntetés kiszabása elleni korlátozott fellebbezés a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a fellebbezés konkrét tartalmától függetlenül a büntetés kiszabásának egészére nézve megnyitja.
A letartóztatás a bírói döntést támadó és a normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszeljárás csapdájában
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.
Büntető anyagi és eljárásjogi szempontból is alapvető megállapításokat tesz a Kúria BH 2021. 5. számon publikált döntése
A bűnszövetség és a bűnszervezet rendszertani szempontból különálló társas bűnelkövetési formák, analóg alkalmazásuk sérti a nulla poena sine lege elvét. A törvénysértő büntetés kiszabására irányuló egyezség jóváhagyását a bíróságnak meg kell tagadnia.
Az elektronikus hírközlési adatok felhasználhatósága a magyar büntetőeljárásban, az Európai Bíróság C-746/18. sz. ügyben hozott ítéletének fényében
Az észt legfelső bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bíróság olyan válaszokat adott, amelyek alapján bizonyos esetekben kérdéses lehet az elektronikus hírközlési szolgálatásokhoz kapcsolódó adatok magyar büntetőeljárási szabályok szerinti felhasználhatósága is.
Az elsőfokú ítélet előtti korlátlan tartamú előzetes letartóztatás lehetősége sérti az Alaptörvényt
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetén lehetővé tette, hogy a terhelt az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatala előtt felső időkorlát nélkül lehessen letartóztatásban.