• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A bíróság kizárására vonatkozó perjogi kérdéseket értelmező büntető kollégiumi véleményeket publikált a Kúria

A 2021 májusában kibocsátott BK vélemények a kizárási ok egész bírósággal szembeni bejelentésével, valamint az eljáró bíróságot kijelölő határozattal szembeni fellebbezés kérdésével foglalkoznak.

2021-07-23

Be. bíróság büntető kollégiumi vélemény Büntetőjog Jogalkalmazás kizárási ok Kúria

A 3/2021. (V. 13.) BK vélemény értelmében a Be. 14. § (1) bekezdésében írt kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró bíróval szemben jelenthető be [Be. 14. § (2) bekezdés], a bíróság egészére tett bejelentés nem érvényes. Az ilyen nem indokolt bejelentés érdemi indokolás nélkül elutasítható [15. § (5) bekezdés]. A Be. 14. § (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy valójában bármely kizárási okot kizárólag az adott ügyben eljáró, illetve az ügyben perjogilag eljárni jogosult bíró személyével szemben lehet bejelenteni. Ebből következik, hogy intézményes kizárás nincs, a bíróság egészére vagy név nélkül a bírák bármely csoportjára tett bejelentés nem érvényes. A kizárással célzott bírák személyének megnevezése hiányában a kizárás iránti bejelentés szükségképpen oktalan [15. § (3) bekezdés], ilyen indokkal a törvény nem ad lehetőséget kizárás indítványozására. A nem indokolt bejelentést a 15. § (5) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani, a kizárás bíróság általi elintézése (17. §) felől nem kell intézkedni.

A Kúria érveléséből az következik tehát, hogy egy egész bíróság intézményes kizárására indítvány alapján csak akkor van elvi lehetőség, ha valamennyi perjogilag eljárni jogosult bíróval szemben név szerinti és konkrétan indokolt kizárási indítványt tesznek.

A 4/2021. (V. 13.) BK vélemény a bíró kizárása következtében a bíróság kijelölése tárgyában hozott határozat fellebbezhetőségét kizárja. A Be. 24. § (4) bekezdése értelmében, ha az eljáró bíróságot kizárás miatt szükséges kijelölni, akkor a kizárás kérdésében döntő bíróság a kijelölésről egyidejűleg határoz. A Be.-nek a kizárásra, a kijelölésre és a fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseinek az összevetésével a Kúria arra következtetésre jut, hogy a kijelölésről döntő rendelkezés ellen nincs helye fellebbezésnek. A kollégiumi vélemény ugyanakkor – helyesen – azt is hangsúlyozza, hogy a fellebbezés kizárása jogot nem von el, mivel az arra jogosult a kijelölt bíróság ellenében is terjeszthet elő kizárás iránti indítványt, illetve törvényi feltételek megléte esetében áttételnek is helye lehet.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Előző bejegyzés « A foglalkozástól végleges hatályú, kötelező eltiltás alkalmazásához bocsátott ki két büntető kollégiumi véleményt a Kúria
Következő bejegyzés Molnár Tamás: The Interplay between the EU’s Return Acquis and International Law »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet