A 17/2024. JEH az anyagi halmazatban álló bűncselekmények esetén értelmezi a büntetéskiszabásra vonatkozó, harmadfokú felülbírálat terjedelmét
A Kúria jogegységi határozata a felülbírálat terjedelméről a harmadfokú büntetőeljárásbanTovább
A 17/2024. JEH az anyagi halmazatban álló bűncselekmények esetén értelmezi a büntetéskiszabásra vonatkozó, harmadfokú felülbírálat terjedelmét
A Kúria jogegységi határozata a felülbírálat terjedelméről a harmadfokú büntetőeljárásbanTovább
A büntetés-végrehajtási bíró, majd a törvényszék tanácsa az indítványozó kötelező meghallgatását mulasztották el, ezzel megsértve a tisztességes eljáráshoz fűződő jogot
Az Alkotmánybíróság e törvényi módosítást követően megszüntette a Covid-rendeletet támadó büntetőbírói előterjesztések alapján folyt normakontroll eljárásokat
Megszüntette a jogalkotó a Covid-büntetőrendelet továbbhatásátTovább
A terhelt és a védő közötti érdekellentét a büntetőeljárás bármely szakaszában a védő kizárását vonja maga után. A Kúria végzése az érdekellentét felmerülésének időpontját, megszűnését és ennek eljárási hatását értelmezi
A védői érdekellentét eljárási hatását értelmezte a KúriaTovább
A Magyar Jogász Egylet Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Szervezete szervezésében nagysikerű előadás sorozatra került sor 2024. október 11-én a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség Előadótermében. A „teltházas” előadások során – dr. Tarjáni-Nagy Sándor ügyvéd, egyben a MJE JNK Szolnok Vármegyei Szervezet titkára felvezetése és moderálása mellett – a hallgatóság elsőként dr. Csák Zsolt kúriai bíró, Kúria elnökhelyettesének „Ítélet vádlott nélkül, avagy a tisztességes eljárás határai” című előadását hallgathatta …
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Szervezete nagysikerű előadás sorozataTovább
A 8/2004. JEH határozat az anyagi jogi bűncselekményi egység valamennyi kategóriájának körébe tartozó részcselekményekre, a jogerős felmentéssel és bűnösség megállapításával zárult ügyekre is egységesen értelmezi a perújítási eljárás szabályait.
A harmadfokú eljárás megnyílása az eljárási törvény pontos értelmezésén felül a bűnhalmazatra vonatkozó anyagi jogi tételek helyes alkalmazását is feltételezi
Az AB döntése – a konkrét ügyön is túlmutatóan – egyes nyomozásra vonatkozó szabályok normakontrollját lehetetlenítheti el
Büntetőbírói előterjesztést utasított vissza az AlkotmánybíróságTovább
A Kúria döntése értelmében, amennyiben a lőfegyver utánzatával való fenyegetés a sértettből az elkövető által célzott hatást, vagyis az akaratának megtörését kiváltotta, a fegyveres elkövetés megállapításának helye van, függetlenül attól, hogy utóbb az eszköz nem valódi lőfegyver jellege ismertté válik.
A lőfegyver utánzatának („fegyvernek látszó tárgy”) értelmezése a rablás tényállása körébenTovább