Szokásjogi elemek a mai büntetőjog felelősségi rendjében – Szekcióprogram

A 47. Jogász Vándorgyűlés szekcióülései a felelősség kérdésének aktuális dilemmáit és a joggyakorlatban felmerülő új kihívásokat járják körül a jog különböző területein.Az alábbiakban a III. szekció előadásának témáját ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. Jelentkezés: https://kepzes.jogaszegylet.hu/vandorgyules/47 Előadás címe: Szokásjogi elemek a mai büntetőjog felelősségi rendjében Előadó: Prof. Dr. Szomora Zsolt A magyar büntetőjog fejlődésének egyik sajátos jellemzője, hogy […]

Publikálási időszak 2026.04.17

A 47. Jogász Vándorgyűlés szekcióülései a felelősség kérdésének aktuális dilemmáit és a joggyakorlatban felmerülő új kihívásokat járják körül a jog különböző területein.
Az alábbiakban a III. szekció előadásának témáját ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.


Jelentkezés: https://kepzes.jogaszegylet.hu/vandorgyules/47

Előadás címe: Szokásjogi elemek a mai büntetőjog felelősségi rendjében

Előadó: Prof. Dr. Szomora Zsolt

A magyar büntetőjog fejlődésének egyik sajátos jellemzője, hogy a kontintentális Európa országaihoz képest a büntetőjog kodifikációjára kifejezetten későn, a 19. század végén került csak sor a Csemegi-kódex megalkotásával. Egészen a kódex 1880. évi hatályba lépéséig a szokásjog volt a magyar büntetőjog jogforrása. A Csemegi-kódexszel azonban átléptünk a kodifikált büntetőjog időszakába, megjelent a nullum crimen sine lege scripta elve, amely aztán egy évszázaddal később, 1989-ben alkotmányerőre is emelkedett. A büntetőjog jogforrása – kizárólagosan (?) – az írott jog lett.

Ehhez képest a szokásjogi elemek nem tűntek el nyomtalanul és maradéktalanul a büntetőjog felelősségi rendszeréből. Az előadás célja egy olyan gondolati térkép felvázolása, amely megmutatja, hogy a mai büntetőjogi felelősségi felépítmény mely szintjein maradtak szokásjogi alapú elemek, és azok milyen jellemzőkkel bírnak, esetleg milyen problémákat vetnek fel. A büntetőjogi gondolkodásban általános ismert és elismert a jogellenességet kizáró szokásjogi okok csoportja (pl. sértett beleegyezése), azonban – mégha talán első látásra meglepő is az állítás – e körön túlmenően jóval több szokásjogi elem és példa található. Ezek nem csak az elmúlt évszázadból maradtak velünk, hanem – ahogy majd az előadás igyekszik kimutatni – kivételesen még napjainkban is képződnek. Alapjogi sérelmet pedig csak abban az esetben nem vetnek fel, ha az elkövető javára szólnak, tehát a felelősséget kizárják vagy enyhítik.

Az előadás elméleti keretet kínál, de egyben a gyakorló jogászok számára is hasznosítható példák és kontextusok, a gyakorlati relevancia felmutatására is törekszik.