Bejegyzések

A Kúria jogegységi határozata a felülbírálat terjedelméről a harmadfokú büntetőeljárásban

A 17/2024. JEH az anyagi halmazatban álló bűncselekmények esetén értelmezi a büntetéskiszabásra vonatkozó, harmadfokú felülbírálat terjedelmét

Otthonápolási őrizet elrendelése iránti kérelmet elutasító bírósági határozatot semmisített meg az Alkotmánybíróság

A büntetés-végrehajtási bíró, majd a törvényszék tanácsa az indítványozó kötelező meghallgatását mulasztották el, ezzel megsértve a tisztességes eljáráshoz fűződő jogot

Megszüntette a jogalkotó a Covid-büntetőrendelet továbbhatását

Az Alkotmánybíróság e törvényi módosítást követően megszüntette a Covid-rendeletet támadó büntetőbírói előterjesztések alapján folyt normakontroll eljárásokat

A védői érdekellentét eljárási hatását értelmezte a Kúria

A terhelt és a védő közötti érdekellentét a büntetőeljárás bármely szakaszában a védő kizárását vonja maga után. A Kúria végzése az érdekellentét felmerülésének időpontját, megszűnését és ennek eljárási hatását értelmezi

Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Szervezete nagysikerű előadás sorozata

A Magyar Jogász Egylet Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei…

A Kúria jogegységi határozata a bűncselekmény egységébe tartozó részcselekmények esetén folytatandó perújításról

A 8/2004. JEH határozat az anyagi jogi bűncselekményi egység valamennyi kategóriájának körébe tartozó részcselekményekre, a jogerős felmentéssel és bűnösség megállapításával zárult ügyekre is egységesen értelmezi a perújítási eljárás szabályait.

A harmadfokú eljárás megnyílását értelmezte a Kúria

A harmadfokú eljárás megnyílása az eljárási törvény pontos értelmezésén felül a bűnhalmazatra vonatkozó anyagi jogi tételek helyes alkalmazását is feltételezi

Büntetőbírói előterjesztést utasított vissza az Alkotmánybíróság

Az AB döntése – a konkrét ügyön is túlmutatóan – egyes nyomozásra vonatkozó szabályok normakontrollját lehetetlenítheti el

A lőfegyver utánzatának („fegyvernek látszó tárgy”) értelmezése a rablás tényállása körében

A Kúria döntése értelmében, amennyiben a lőfegyver utánzatával való fenyegetés a sértettből az elkövető által célzott hatást, vagyis az akaratának megtörését kiváltotta, a fegyveres elkövetés megállapításának helye van, függetlenül attól, hogy utóbb az eszköz nem valódi lőfegyver jellege ismertté válik.

Rágalmazás miatt indult büntetőügyben hozott megsemmisítő határozatot az Alkotmánybíróság

A 3325/2024. (VII. 29.) AB határozat a közügyek vitájához kapcsolt tényalapú értékítélet büntethetőségét vizsgálja