A T/706. számon előterjesztett törvényjavaslat a közvagyon felhasználását és a korrupciós bűncselekményeket érintő, a magyar büntetőeljárási jogban előzmény nélküli különeljárást kíván bevezetni .
Az orvhalászat miatt büntetőjogi és közigazgatási jogi szankcionálás párhuzamosságát vizsgálta az Alkotmánybíróság
Az alkotmányellenes mulasztást megállapító határozat általános üzenetet is megfogalmaz a jogalkotó számára a párhuzamos szankcionálási helyzetek szabályozására.
A jogalkotás elmulasztotta a kuruzslás büntetőtörvényi tényállásának az Alkotmánybíróság által előírt módosítását
A 24/2021. (VII. 21.) AB határozat által az alkotmányellenes mulasztás orvoslására előírt határidő 2022. március 22-én járt le.
Megszüntette az Alkotmánybíróság a védettségi igazolásokkal kapcsolatos büntetőrendelet alkotmányossági vizsgálatát
A határozathoz írt párhuzamos és különvélemények figyelemre méltó megállapításokat tesznek.
Az uniós tagállami ítéletben kiszabott büntetés megfeleltetésével foglalkozik a BH2022. 96. számon közzétett kúriai törvényességi határozat
A bíróság a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés-büntetést a magyar törvény alapján megállapítható büntetési tétel felső határának megfelelően alakítja át, ha a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama hosszabb, mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne.
Bűnügyi Oktatók Találkozója
A közkeletű nevén BOT-nak hívott oktatói fórumot idén a győri jogi kar látta vendégül.
A sértett életkora változásának a szexuális bűncselekmények halmazatára gyakorolt hatását rögzítette a Kúria eseti döntése
A BH2022. 118. sz. döntésben közzétett minősítés az általános gyakorlatot emelte precedenserőre, a halmazati értékelés ugyanakkor aggályos
Az intim fotók jogosulatlan készítésének büntetendősége
Az ún. „upskirting” vagy a „downblousing” jelenség a kurrens büntetőjogalkotási kérdések közé tartoznak a különböző büntetőjogrendszerekben.
Az intim fotók jogosulatlan készítésének büntetendőségeTovább
A 20 éves Budapesti Egyezmény II. Kiegészítő Jegyzőkönyvét 2022 májusában nyitja meg aláírásra az Európa Tanács
A Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményt 2001-ben Budapesten fogadta el az Európa Tanács, Magyarországon a 2004. évi LXXIX. törvénnyel került sor annak kihirdetésére. Az Egyezmény a nemzeti büntetőjogokban kriminalizálandó cselekmények körét határozza meg, ezen kívül szintén a nemzeti büntetőeljárási jogok számára ír elő eljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseket. Ennek nyomán módosultak – közel két évtizede, az egyezmény …