Büntetőjog

Ön itt áll: / / Büntetőjog

Bejegyzések

Jogértelmezési problémák a lőfegyverrel visszaélés büntető törvénykönyvi tényállásának módosítása nyomán

A Fegyvertörvény 2021. január 1-jén hatályba lépett módosítására tekintettel a jogalkotó a Büntető Törvénykönyvet is módosította, és a lőfegyverrel visszaélés tényállásának egyes fordulatait az ún. működőképes lőfegyverek körére szorította. A módosítás értelme és kivitelezése ugyanakkor részben kérdéses.

Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás közügyekben való szólásként fokozott alapjogi védelmet élvez

Az Alkotmánybíróság – a Szegedi Törvényszék rágalmazási büntetőügyben hozott ítéletének megsemmisítésével – megerősítette a 2014 óta formálódó gyakorlatát, miszerint a kritikus szólások fokozottan védett körét nem kizárólagosan és elsősorban a szólással érintett személy vagy szervezet közszereplő jellege, hanem a szólás közügyek megvitatásához való kapcsolódása határozza meg. Az a bűnöséget megállapító bírósági ítélet, amelyik ezt nem mérlegeli, sérti az Alaptörvény IX. cikkében garantált véleménynyilvánítási szabadságot.

Molnár Erzsébet: A gazdálkodó szervezet vezetőjének speciális büntetőjogi felelőssége

A tavalyi év végén jelent meg Molnár Erzsébet könyve a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének speciális büntetőjogi felelősségéről, amely téma komplex, monografikus feldolgozása előzmény nélküli a magyar szakirodalomban.

Hatályba lépett az első büntetőjogi tárgyú európai uniós rendelet

2020 decemberében hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1805 rendelete a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről. A jogszabály kiemelkedő jelentőségű abból a szempontból, hogy az Európai Unió történetében ez az első büntetőjogi tárgyú rendelet.

Személyiségvédő dróntényállások a szabálysértési és a büntetőjogban

A 2021. január elsején hatályba lépett „dróntörvény” (2020. évi CLXXIX. törvény a pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról) a vonatkozó légiközlekedési igazgatási szabályok megteremtésén, módosításán túlmenően új szabálysértési és büntetőtényállásokat is alkotott a személyhez fűződő jogok védelme érdekében.

A Be. módosítása felülírta a Kúria ún. „Hableány-határozatát”

A büntetőeljárási törvény január 1-jén hatályba lépett módosítása kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az óvadék mint a bűnügyi felügyelet és a távoltartás magatartási szabályainak megtartását biztosító intézkedés elrendelésének valamennyi, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés törvényi oka esetén helye lehet. Ezzel a Be. felülírja a Kúria EBH2019. B.21. számon közzétett elvi határozatát.

AZ EJEB ítélete a J. A. kontra Svájc ügyben

Az EJEB szerint Svájc – az elkövetett bűncselekményekre tekintettel – jogszerűen vonta vissza a spanyol állampolgár svájci tartózkodási engedélyét.

A rongálás bűncselekményének alkotmánykonform értelmezése a véleményszabadság kontextusában

Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában – egy „plakátrongálásos” ügy kapcsán – a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog közötti alapjogi ütközés kérdésében foglalt állást. Az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással bármilyen, a Kormány érdekkörében kihelyezett plakát, korlátozás nélkül lefesthető, mint ahogy az sem, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem szempontjai előtt.

A rémhírterjesztés tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményről és az ún. közvetlen (kivételes) panasz befogadhatóságáról büntetőügyekben

Az Alkotmánybíróság e határozatában egyrészt a rémhírterjesztés új törvényi tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményt, amelyben a bűncselekmény szubjektív oldalát, a szándékosság megállapításának feltételeit konkretizálta. Másrészt megerősítette a korábbi határozatában felállított mércét a Büntető Törvénykönyv normáit támadó közvetlen (kivételes) panaszok befogadhatóságával kapcsolatban.

A büntetőeljárásban a bíróságnak lehetősége van hivatalból is bizonyítást felvenni, ennek során azonban érvényesülnie kell a pártatlanság követelményének

Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában megállapította, hogy bár az új Be. a büntetőeljárási funkciók még következetesebb elhatárolására törekszik, de ez még nem zárja ki, hogy a bíróság – a vádlói funkció átvétele nélkül – a vád keretei között a tényállás valósághű megállapítására törekedjen, és ennek érdekében hivatalból vegyen fel bizonyítást. A hivatalbóli bizonyítás azonban célhoz kötött: kizárólag a valósághű tényállás megállapítására irányulhat.