• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Molnár Erzsébet: A gazdálkodó szervezet vezetőjének speciális büntetőjogi felelőssége

A tavalyi év végén jelent meg Molnár Erzsébet könyve a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének speciális büntetőjogi felelősségéről, amely téma komplex, monografikus feldolgozása előzmény nélküli a magyar szakirodalomban.

2021-02-19

Büntetőjog gazdasági vezető Publikációk speciális büntetőjogi felelősség

Szeged, Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára, 2020.

Ahogy Sántha Ferenc, a könyv lektora előszavában kiemeli, a gazdasági vezető büntetőjogi felelősségének „specialitása, atipikus jellege abban áll, hogy a vezető a más személy – tipikusan tag vagy dolgozó – által elkövetett (alap)bűncselekményben sem tettesként, sem részesként nem vesz részt, sőt a bűncselekményről nincs is tudomása, egyetlen »bűne« a szervezeten belül őt terhelő ellenőrzési-felügyeleti kötelezettségének elmulasztása.”

A könyv komplex képet nyújt a magyar büntetőjog számára új, rendszeridegen és alapelvek sérelmét felvető jogintézményről, két fő kutatási kérdésre keresve a választ: igazolható-e dogmatikailag, másrészt igazolható-e kriminálpolitikailag e speciális vezetői felelősségi alakzatok létezése a magyar büntetőjogban?

A kérdések megválaszolására irányuló vizsgálat során a szerző az aktív hivatali vesztegetéshez kapcsolódó, Btk. 293. § (4) és (5) bekezdése szerinti tényállásokat, valamint a költségvetési csaláshoz kapcsolódóan a Btk. 397. §-ában írt felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását veszi górcső alá, és elvégzi e bűncselekmény joggyakorlatának elemzését is. A mély dogmatikai elemzés nem csak a jogtudomány művelői, de a gyakorló jogászok számára is haszonnal forgatható, hiszen a speciális, és a joggyakorlatban ritkán felbukkanó tényállások elemzésén túl olyan, a joggyakorlat számára is nehézséget okozó, általános dogmatikai alakzatokat tár fel, mint a mulasztásos bűnsegély vagy az okozati összefüggés.

A kép forrása: https://newsroom24x7.com/

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Előző bejegyzés « A végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelem elbírálása során a közjegyző által vizsgálandó szempontok
Következő bejegyzés Nem egyezménysértő a hivatalban lévő alkotmánybíró elbocsátása a bírák „kiválasztási” (vetting) eljárásának való meg nem felelés esetén – az EJEB ítélete a Xhoxhaj v. Albania ügyben »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet