Szeged, Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára, 2020.
Ahogy Sántha Ferenc, a könyv lektora előszavában kiemeli, a gazdasági vezető büntetőjogi felelősségének „specialitása, atipikus jellege abban áll, hogy a vezető a más személy – tipikusan tag vagy dolgozó – által elkövetett (alap)bűncselekményben sem tettesként, sem részesként nem vesz részt, sőt a bűncselekményről nincs is tudomása, egyetlen »bűne« a szervezeten belül őt terhelő ellenőrzési-felügyeleti kötelezettségének elmulasztása.”
A könyv komplex képet nyújt a magyar büntetőjog számára új, rendszeridegen és alapelvek sérelmét felvető jogintézményről, két fő kutatási kérdésre keresve a választ: igazolható-e dogmatikailag, másrészt igazolható-e kriminálpolitikailag e speciális vezetői felelősségi alakzatok létezése a magyar büntetőjogban?
A kérdések megválaszolására irányuló vizsgálat során a szerző az aktív hivatali vesztegetéshez kapcsolódó, Btk. 293. § (4) és (5) bekezdése szerinti tényállásokat, valamint a költségvetési csaláshoz kapcsolódóan a Btk. 397. §-ában írt felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását veszi górcső alá, és elvégzi e bűncselekmény joggyakorlatának elemzését is. A mély dogmatikai elemzés nem csak a jogtudomány művelői, de a gyakorló jogászok számára is haszonnal forgatható, hiszen a speciális, és a joggyakorlatban ritkán felbukkanó tényállások elemzésén túl olyan, a joggyakorlat számára is nehézséget okozó, általános dogmatikai alakzatokat tár fel, mint a mulasztásos bűnsegély vagy az okozati összefüggés.
A kép forrása: https://newsroom24x7.com/
Szerző: Szomora Zsolt
