• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A rémhírterjesztés tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményről és az ún. közvetlen (kivételes) panasz befogadhatóságáról büntetőügyekben

Az Alkotmánybíróság e határozatában egyrészt a rémhírterjesztés új törvényi tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményt, amelyben a bűncselekmény szubjektív oldalát, a szándékosság megállapításának feltételeit konkretizálta. Másrészt megerősítette a korábbi határozatában felállított mércét a Büntető Törvénykönyv normáit támadó közvetlen (kivételes) panaszok befogadhatóságával kapcsolatban.

2021-01-09

AB Büntetőjog Jogalkalmazás

15/2020. (VII. 8.) AB határozat

I. Az Országgyűlés különleges jogrend idején, tehát csak meghatározott időben alkalmazható új törvényi tényállást kapcsolt a rémhírterjesztés bűncselekményéhez; a Btk. 337. § (2) bekezdése szerint: „Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

E határozatában az Alkotmánybíróság ehhez az új törvényi tényálláshoz fűzött alkotmányos értelmezési követelményt, amelyben a bűncselekmény szubjektív oldalát, a szándékosság megállapításának feltételeit konkretizálta. Eszerint: a Btk. 337. § (2) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál – az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése és XXVIII. cikk (4) bekezdése alapján – alkotmányos követelmény, hogy a szándékos bűncselekmény csak az olyan tényközlésre terjed ki, amelyről az elkövetőnek a cselekmény elkövetésekor tudnia kellett, hogy az hamis, vagy amelyet maga torzított el és amely a különleges jogrend idején a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas.

Az AB kiemeli, hogy az elkövetés idején vitatott és csak a későbbiekben hamisnak bizonyuló tények közlése nem vonható a Btk. 337. § (2) bekezdésének hatálya alá. Így ha a közlést követően derül fény a vitatott tények valótlanságára, akkor a tényállítás valótlansága az elkövető számára még nem ismert, mert így szándékossága hiányzik. A tiltás a tények kritikájára, a kritikus véleményekre, és általánosságban a közéleti vitákra sem vonatkozik. A közhatalom gyakorlóinak intézkedései kritika tárgyává tehetők, bírálhatók.

A határozat különös jelentőségét adja, hogy 2020 márciusa óta már második alkalommal került sor különleges jogrend (veszélyhelyzet) kihirdetésére [lásd a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet és 2020. CIX. törvény], így a Btk. idézett tényállása a mai napon is – a veszélyhelyzet korábbi visszavonásának hiányában 2021. február 7-ig – alkalmazandó.

II. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában megerősítette a Büntető Törvénykönyv normáit támadó közvetlen (kivételes) panaszok befogadhatóságával korábban, a 3/2019. (III. 7.) AB határozatában felállított mércét: eszerint ha a jogalkotó új büntetőtényállást foglal törvénybe, amely korábban legálisan kifejthető magatartást nyilvánít büntetendővé, akkor a büntetőtényállás hatálybalépése azzal jár, hogy az érintett személyeknek a korábbi, törvényesen folytatott magatartásukat azonnal abba kell hagyniuk, ellenkező esetben büntetőeljárás indul ellenük.

Az új tényállás értelmezésének kockázata az ügyészség vádemelési gyakorlatának és a bírói gyakorlatnak a kialakulásáig a normacímzettekre nem telepíthető. Ezért ilyen esetekben a panasz befogadásához az Abtv. 26. § (2) bekezdésében megkövetelt kivételesség (bírói döntés nélküli közvetlen hatályosulás követelménye) megállapítható.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Az előkészítő ülésen tett, ún. mértékes ügyészi indítvány és a hátrányosabb büntetés eljárásjogi tilalma
Következő bejegyzés Negyven év a magyar jogász társadalom szolgálatában »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet