A rémhírterjesztés tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményről és az ún. közvetlen (kivételes) panasz befogadhatóságáról büntetőügyekben

15/2020. (VII. 8.) AB határozat

I. Az Országgyűlés különleges jogrend idején, tehát csak meghatározott időben alkalmazható új törvényi tényállást kapcsolt a rémhírterjesztés bűncselekményéhez; a Btk. 337. § (2) bekezdése szerint: „Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

E határozatában az Alkotmánybíróság ehhez az új törvényi tényálláshoz fűzött alkotmányos értelmezési követelményt, amelyben a bűncselekmény szubjektív oldalát, a szándékosság megállapításának feltételeit konkretizálta. Eszerint: a Btk. 337. § (2) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál – az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése és XXVIII. cikk (4) bekezdése alapján – alkotmányos követelmény, hogy a szándékos bűncselekmény csak az olyan tényközlésre terjed ki, amelyről az elkövetőnek a cselekmény elkövetésekor tudnia kellett, hogy az hamis, vagy amelyet maga torzított el és amely a különleges jogrend idején a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas.

Az AB kiemeli, hogy az elkövetés idején vitatott és csak a későbbiekben hamisnak bizonyuló tények közlése nem vonható a Btk. 337. § (2) bekezdésének hatálya alá. Így ha a közlést követően derül fény a vitatott tények valótlanságára, akkor a tényállítás valótlansága az elkövető számára még nem ismert, mert így szándékossága hiányzik. A tiltás a tények kritikájára, a kritikus véleményekre, és általánosságban a közéleti vitákra sem vonatkozik. A közhatalom gyakorlóinak intézkedései kritika tárgyává tehetők, bírálhatók.

A határozat különös jelentőségét adja, hogy 2020 márciusa óta már második alkalommal került sor különleges jogrend (veszélyhelyzet) kihirdetésére [lásd a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet és 2020. CIX. törvény], így a Btk. idézett tényállása a mai napon is – a veszélyhelyzet korábbi visszavonásának hiányában 2021. február 7-ig – alkalmazandó.

II. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában megerősítette a Büntető Törvénykönyv normáit támadó közvetlen (kivételes) panaszok befogadhatóságával korábban, a 3/2019. (III. 7.) AB határozatában felállított mércét: eszerint ha a jogalkotó új büntetőtényállást foglal törvénybe, amely korábban legálisan kifejthető magatartást nyilvánít büntetendővé, akkor a büntetőtényállás hatálybalépése azzal jár, hogy az érintett személyeknek a korábbi, törvényesen folytatott magatartásukat azonnal abba kell hagyniuk, ellenkező esetben büntetőeljárás indul ellenük.

Az új tényállás értelmezésének kockázata az ügyészség vádemelési gyakorlatának és a bírói gyakorlatnak a kialakulásáig a normacímzettekre nem telepíthető. Ezért ilyen esetekben a panasz befogadásához az Abtv. 26. § (2) bekezdésében megkövetelt kivételesség (bírói döntés nélküli közvetlen hatályosulás követelménye) megállapítható.

Szerző: Szomora Zsolt