AB§ZIM – Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Verseny döntő

November 7-én hatodik alkalommal került megrendezésre az AB§ZIM – Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Verseny döntője az Alkotmánybíróság épületében, a Magyar Jogász Egylet (MJE) fővédnöksége alatt, az MCC szervezésében. A továbbjutó tíz csapatnak (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Széchenyi István Egyetem) egy alkotmányjogi panaszt kellett feldolgoznia, melynek a vallásszabadság és a …

AB§ZIM – Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Verseny döntőTovább

Az Alkotmánybíróság kimondta: iratelvre alapozott döntésével az eljáró bíróság megsértette az indítványozó közérdekű adatokhoz való hozzáféréséhez való jogát

Az Alkotmánybíróság szerint az eljáró bíróság az adatok tartalmának ismerete nélkül, illetve az adatelv helyett az iratelv alkalmazásával határozott, ezzel pedig az igényelt adatokat tartalmi vizsgálat nélkül, egészében helyezte nyilvánosság-korlátozás alá.

<strong>Az Alkotmánybíróság kimondta: iratelvre alapozott döntésével az eljáró bíróság megsértette az indítványozó közérdekű adatokhoz való hozzáféréséhez való jogát</strong>Tovább

A büntetőeljárási törvény szerinti előkészítő ülés törvényi feltételeit és a bíró pártatlanságának követelményét vizsgálta az Alkotmánybíróság

A 26/2021. (VIII. 11.) AB határozat szerint nem veti fel a tisztességes eljárás sérelmének lehetőségét, hogy az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő, majd a tárgyaláson a bűnösséget be nem ismerő vádlottakra nézve ugyanaz a bíró hoz ítéletet.

A büntetőeljárási törvény szerinti előkészítő ülés törvényi feltételeit és a bíró pártatlanságának követelményét vizsgálta az AlkotmánybíróságTovább

Az elsőfokú ítélet előtti korlátlan tartamú előzetes letartóztatás lehetősége sérti az Alaptörvényt

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetén lehetővé tette, hogy a terhelt az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatala előtt felső időkorlát nélkül lehessen letartóztatásban.

Az elsőfokú ítélet előtti korlátlan tartamú előzetes letartóztatás lehetősége sérti az AlaptörvénytTovább

A szülő és gyermek kapcsolattartására a járványügyi védekezés „social distancing” normái nem vonatkoznak, elkerülendő az alapjogsérelmet

Az Alkotmánybíróság alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdések vizsgálatával alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Szekszárdi Törvényszék és a Paksi Járásbíróság kapcsolattartás végrehajtása tárgyában a veszélyhelyzetre és a járványügyi védekezésre is tekintettel meghozott 12.Pkf.20.301/2020/3. számú és 5.Pk.50.023/2020. számú végzéseit.

A szülő és gyermek kapcsolattartására a járványügyi védekezés „social distancing” normái nem vonatkoznak, elkerülendő az alapjogsérelmetTovább

Alkotmányos követelmény megállapítása az információszabadság korlátozása körében – Paks II. (II/861/2015.)

Az Alkotmánybíróság a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (továbbiakban: Projekttörvény) 5. §-a kapcsán beadott utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Projekttörvény 5. §-a (az adatokhoz való hozzáférésről) az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. A döntés meghozatala során többek között – a Projekttörvénnyel érintett beruházás vezetője mellett – véleményt adott az igazságügyi miniszter, az Alapvető Jogok Biztosának helyettese, a NAIH és egy szakpolitikai intézet is.

Alkotmányos követelmény megállapítása az információszabadság korlátozása körében – Paks II. (II/861/2015.)Tovább

A „konteó” és az alkalmi közszereplés fogalmának relevanciája a véleménynyilvánítás szabadsága és a képmásvédelem szempontjából

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria képmáshoz való jog tárgyában hozott ítélete (Kúria Pfv.IV.20.551/2019/5.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, internetes hírportáltól érkezett alkotmányjogi panaszt, többek között a képmás nyilvánosságra hozatalával összefüggő véleménynyilvánítási kérdésekben, amely újabb adalék a közszerepléssel és a közvitával kapcsolatos alkotmányjogi, fogalmi kérdésekre is kitérő újabb alkotmánybírósági gyakorlathoz és a „konteó” fogalmát is megjeleníti az alkotmányjogi mérlegelésben.

A „konteó” és az alkalmi közszereplés fogalmának relevanciája a véleménynyilvánítás szabadsága és a képmásvédelem szempontjábólTovább

A rémhírterjesztés tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményről és az ún. közvetlen (kivételes) panasz befogadhatóságáról büntetőügyekben

Az Alkotmánybíróság e határozatában egyrészt a rémhírterjesztés új törvényi tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményt, amelyben a bűncselekmény szubjektív oldalát, a szándékosság megállapításának feltételeit konkretizálta. Másrészt megerősítette a korábbi határozatában felállított mércét a Büntető Törvénykönyv normáit támadó közvetlen (kivételes) panaszok befogadhatóságával kapcsolatban.

A rémhírterjesztés tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményről és az ún. közvetlen (kivételes) panasz befogadhatóságáról büntetőügyekbenTovább

A rongálás bűncselekményének alkotmánykonform értelmezése a véleményszabadság kontextusában

Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában – egy „plakátrongálásos” ügy kapcsán – a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog közötti alapjogi ütközés kérdésében foglalt állást. Az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással bármilyen, a Kormány érdekkörében kihelyezett plakát, korlátozás nélkül lefesthető, mint ahogy az sem, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem szempontjai előtt.

A rongálás bűncselekményének alkotmánykonform értelmezése a véleményszabadság kontextusábanTovább