A büntetőeljárásban a bíróságnak lehetősége van hivatalból is bizonyítást felvenni, ennek során azonban érvényesülnie kell a pártatlanság követelményének

20/2020. (VIII. 4.) AB határozat

A határozat alapjául szolgáló bírói előterjesztés a Be. 164. § (3) bekezdését a jogbiztonság alkotmányos követelményével, továbbá a tisztességes eljárás alapjogával ellentétesnek tartotta, amennyiben ez a rendelkezés úgy is értelmezhető, hogy a bíróságnak a büntetőeljárásban lehetősége van hivatalból is bizonyítást felvenni.

  Az AB e határozatában megállapította, hogy bár a 2017. évi büntetőeljárási törvény a büntetőeljárási funkciók még következetesebb elhatárolására törekszik, de ez még nem zárja ki azt, hogy a bíróság – a vádlói funkció átvétele nélkül – a vád keretei között a tényállás valósághű megállapítására törekedjen, és ennek érdekében hivatalból vegyen fel bizonyítást. A bizonyítási kötelezettség és teher továbbra is a vádlón marad, a bíróság indítvány hiányában bizonyításra nem kötelezhető, azonban a bizonyítás lehetősége a bíróság számára is megadható. E hivatalbóli bizonyítás törvényessége pedig attól független, hogy annak eredménye a vádlott terhére vagy pedig javára esik (EBH2019. B. 23.). Ez önmagában büntetőjogpolitikai és nem alkotmányossági kérdés.

 Az AB szerint a hivatalbóli bizonyítás lehetősége a Be. 164. §-ában foglalt rendelkezések együttes értelmezésével a jogbiztonság sérelme nélkül, világosan levezethető. A Be. 164. § (2) bekezdése („A bíróság a tényállás tisztázása során bizonyítékot indítvány alapján szerez be.”) főszabályt állít, amelytől a bíróság a (3) bekezdés értelmében („Indítvány hiányában a bíróság bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására nem köteles.”) mérlegeléssel eltérhet. Az AB ugyanakkor azt is megállapította, hogy a bíróság hivatalbóli bizonyítási tevékenysége célhoz kötött: kizárólag a valósághű tényállás megállapítására irányulhat.

A pártatlan bírói ítélkezés követelményével (a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal) összefüggésben az AB megállapította, hogy a hivatalbóli bizonyítás lehetőségének jogszabályi megteremtése nem vetheti fel ezen alapjog sérelmét, mivel a bizonyítás elrendelésekor annak eredménye előre nem látható. Így nem zárható ki, hogy a bíróság hivatalból a vádat alátámasztó bizonyítást rendel el, ám ugyanígy annak az ellenkezője sem. Ez azonban csak a szabályozásra in abstracto igaz. Az AB nem vetette el ennek az alapjognak a relevanciáját a konkrét bírói döntések vonatkozásában: nem kizárt ugyanis, hogy a Be. 164. § (3) bekezdését a bíróság egyedi ügyben olyan módon alkalmazza, amely a konkrét büntetőeljárásban a pártatlanság sérelmét eredményezi. Az Alaptörvény sérelmét felvető ilyen esetekben az érintettnek lehetősége van arra, hogy a bírósági határozat ellen alkotmányjogi panaszt terjesszen elő, amelynek folyományaként az alaptörvény-ellenesség az Alkotmánybíróság határozatával egyedileg orvosolható.

A hivatalbóli bizonyítással összefüggésben tehát fennmarad a lehetősége az alkotmányjogi panaszok előterjesztésének, amennyiben azok konkrét ügyekben kifogásolják a pártatlanság sérelmét.

Szerző: Szomora Zsolt