• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
  • Képzések

A büntetőeljárásban a bíróságnak lehetősége van hivatalból is bizonyítást felvenni, ennek során azonban érvényesülnie kell a pártatlanság követelményének

Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában megállapította, hogy bár az új Be. a büntetőeljárási funkciók még következetesebb elhatárolására törekszik, de ez még nem zárja ki, hogy a bíróság – a vádlói funkció átvétele nélkül – a vád keretei között a tényállás valósághű megállapítására törekedjen, és ennek érdekében hivatalból vegyen fel bizonyítást. A hivatalbóli bizonyítás azonban célhoz kötött: kizárólag a valósághű tényállás megállapítására irányulhat.

2021-01-07

AB Büntetőjog Jogalkalmazás

20/2020. (VIII. 4.) AB határozat

A határozat alapjául szolgáló bírói előterjesztés a Be. 164. § (3) bekezdését a jogbiztonság alkotmányos követelményével, továbbá a tisztességes eljárás alapjogával ellentétesnek tartotta, amennyiben ez a rendelkezés úgy is értelmezhető, hogy a bíróságnak a büntetőeljárásban lehetősége van hivatalból is bizonyítást felvenni.

  Az AB e határozatában megállapította, hogy bár a 2017. évi büntetőeljárási törvény a büntetőeljárási funkciók még következetesebb elhatárolására törekszik, de ez még nem zárja ki azt, hogy a bíróság – a vádlói funkció átvétele nélkül – a vád keretei között a tényállás valósághű megállapítására törekedjen, és ennek érdekében hivatalból vegyen fel bizonyítást. A bizonyítási kötelezettség és teher továbbra is a vádlón marad, a bíróság indítvány hiányában bizonyításra nem kötelezhető, azonban a bizonyítás lehetősége a bíróság számára is megadható. E hivatalbóli bizonyítás törvényessége pedig attól független, hogy annak eredménye a vádlott terhére vagy pedig javára esik (EBH2019. B. 23.). Ez önmagában büntetőjogpolitikai és nem alkotmányossági kérdés.

 Az AB szerint a hivatalbóli bizonyítás lehetősége a Be. 164. §-ában foglalt rendelkezések együttes értelmezésével a jogbiztonság sérelme nélkül, világosan levezethető. A Be. 164. § (2) bekezdése („A bíróság a tényállás tisztázása során bizonyítékot indítvány alapján szerez be.”) főszabályt állít, amelytől a bíróság a (3) bekezdés értelmében („Indítvány hiányában a bíróság bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására nem köteles.”) mérlegeléssel eltérhet. Az AB ugyanakkor azt is megállapította, hogy a bíróság hivatalbóli bizonyítási tevékenysége célhoz kötött: kizárólag a valósághű tényállás megállapítására irányulhat.

A pártatlan bírói ítélkezés követelményével (a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal) összefüggésben az AB megállapította, hogy a hivatalbóli bizonyítás lehetőségének jogszabályi megteremtése nem vetheti fel ezen alapjog sérelmét, mivel a bizonyítás elrendelésekor annak eredménye előre nem látható. Így nem zárható ki, hogy a bíróság hivatalból a vádat alátámasztó bizonyítást rendel el, ám ugyanígy annak az ellenkezője sem. Ez azonban csak a szabályozásra in abstracto igaz. Az AB nem vetette el ennek az alapjognak a relevanciáját a konkrét bírói döntések vonatkozásában: nem kizárt ugyanis, hogy a Be. 164. § (3) bekezdését a bíróság egyedi ügyben olyan módon alkalmazza, amely a konkrét büntetőeljárásban a pártatlanság sérelmét eredményezi. Az Alaptörvény sérelmét felvető ilyen esetekben az érintettnek lehetősége van arra, hogy a bírósági határozat ellen alkotmányjogi panaszt terjesszen elő, amelynek folyományaként az alaptörvény-ellenesség az Alkotmánybíróság határozatával egyedileg orvosolható.

A hivatalbóli bizonyítással összefüggésben tehát fennmarad a lehetősége az alkotmányjogi panaszok előterjesztésének, amennyiben azok konkrét ügyekben kifogásolják a pártatlanság sérelmét.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Az emberkereskedelem keretében az „elszállásolás” elkövetési magatartásának kiterjesztő értelmezését adja a Kúria felülvizsgálati végzése

Értékelheti-e a versenyhatóság az adatvédelmi jogsértést az erőfölénnyel való visszaélés keretében? – Podcast

Felmondható-e az engedményezési szerződés, illetve vitathatja-e az engedményezett követelés kötelezettje az engedményezési szerződés érvényességét?

Részben folytatódhat-e az ügy a nemzeti bíróság előtt, ha közben az EU Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban?

XIX. Jogi Beszélgetések rendezvény

A hamis tanúzás elkövetési magatartásait értelmezte a Kúria

Mi járhat vissza a fogyasztóknak és a mi a bankoknak a devizahitel szerződések érvénytelenné válása esetén?

A házastársi közös vagyon egyenlő arányú megosztásától – házassági vagyonjogi szerződés hiányában – a bíróság általi, méltányossági alapon történő eltérés feltételei

A 2023. évi tisztújítás a Magyar Jogász Egyletben – megalakult a Jelölőbizottság

Előző bejegyzés « Pályázati felhívás
Következő bejegyzés Nem hivatkozhat a szerződés semmisségére az a szerződő fél, amely a semmisséget maga idézte elő »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet