• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A „konteó” és az alkalmi közszereplés fogalmának relevanciája a véleménynyilvánítás szabadsága és a képmásvédelem szempontjából

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria képmáshoz való jog tárgyában hozott ítélete (Kúria Pfv.IV.20.551/2019/5.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, internetes hírportáltól érkezett alkotmányjogi panaszt, többek között a képmás nyilvánosságra hozatalával összefüggő véleménynyilvánítási kérdésekben, amely újabb adalék a közszerepléssel és a közvitával kapcsolatos alkotmányjogi, fogalmi kérdésekre is kitérő újabb alkotmánybírósági gyakorlathoz és a „konteó” fogalmát is megjeleníti az alkotmányjogi mérlegelésben.

2021-01-20

AB alkotmányjogi panasz Joggyakorlat képmás konteó közéleti vita közszereplés véleménynyilvánítás

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria képmáshoz való jog tárgyában hozott ítélete (Kúria Pfv.IV.20.551/2019/5.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, internetes hírportáltól érkezett alkotmányjogi panaszt, többek között a képmás nyilvánosságra hozatalával összefüggő véleménynyilvánítási kérdésekben, amely újabb adalék a közszerepléssel és a közvitával kapcsolatos alkotmányjogi, fogalmi kérdésekre is kitérő újabb alkotmánybírósági gyakorlathoz és a „konteó” fogalmát is megjeleníti az alkotmányjogi mérlegelésben.

Az indítványozó internetes hírportálja felületén megjelentette az eljárás alapjául szolgáló cikket három testvérről, akik a sajtó nyilvánossága előtt támogatásukról biztosítanak egy polgármestert, majd a cikk feltárta e személyek háttérét, vélt vagy valós befolyását, üzleti kapcsolatrendszerét. E vonatkozásban fontos a határozatban szereplő következő megállapítás: „Azt a kérdést, hogy a közlés a társadalmi vitához járul-e hozzá, a közlés témája és nem valóságtartalma alapján kell megítélni. Az, hogy a bíróság értékelése szerint a közlés tartalma „konteo”, nem lehet érv a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozására. Az Alaptörvény IX. cikke kiüresedne, ha a közlés tartalma szerint kellene megítélni, hogy vonatkozik-e rá a magasabb szintű védelem; ilyenkor ugyanis a preferált vélemény védettebbé válna, mint az a vélemény, amit a jogalkalmazó igaztalannak tart.”

A továbbiakban az AB az indítványozó hírportálon megjelent cikkben közölt fényképfelvételek kérdését vizsgálta, amelyek felhasználásához az érintettek nem járultak hozzá, s így bírósághoz fordultak. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az indítványozó megsértette a felperesek képmáshoz való jogát, kötelezte az indítványozót a jogsértés abbahagyására, a sérelmes helyzet megszüntetésére, valamint elégtétel adásaként közlemény megjelentetésére. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a Kúria mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok jogértelmezése sértette a véleménynyilvánítási szabadságának gyakorlását és tényleges érvényesülését. Nézete szerint a bíróságok figyelmen kívül hagyták, illetve tévesen értékelték az Alkotmánybíróságnak a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos azon határozatát, amely megállapította, hogy a közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen nem a szólással érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy a megszólalók valamely társadalmi, politikai kérdésben fejtették ki a nézeteiket.

Az Alkotmánybíróság határozatában leszögezte, hogy „az alkalmankénti közszereplés nem tesz közszereplővé”, illetve hogy a képmás nyilvánosságra hozatala jogszerűségének megállapításához nemcsak az ilyen közszereplők hozzájárulás szükséges, de a közszereplés „tárgyi összefüggésben” kell álljon azon fényképfelvételekkel, amelyeket ilyen alkalmankénti, közhatalmat nem gyakorló közszereplők esetében nyilvánosságra hoznak. „A hozzájárulás alóli kivétel akkor igazolható, ha a felvétel és a közszereplés között kapcsolat teremthető, és mind a felvétel készítése, mind nyilvánosságra hozatala összefügg a közszerepléssel.” Ezen „összekapcsolhatósági teszt” alapján az AB kimondta, hogy az ügyben érintett felvételek egy korábbi közvitához kapcsolódtak, ugyanakkor e korábbi közszereplése nem függött össze a tényállás alapjául szolgáló közléssel, amelyben a felvételek közzétételének célja pusztán az illusztráció volt. Így nem állapítható meg, hogy sértené az Alaptörvényt a bíróságoknak az a döntése, amely a fényképfelvétel közlését a nem közhatalmat gyakorló érintett (közszereplő) hozzájárulásához köti az olyan esetekben, amikor a felvétel nem kapcsolódik ahhoz a közszerepléshez, amiről a közlés szól. Az Alkotmánybíróság így az indítványozó alkotmányjogi panaszát elutasította.

Szerző: Sulyok Márton

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban – a Brexit után, Budapest
Következő bejegyzés Horváth Attila: A Magyar Jogászegyleti Értekezések Bibliográfiája (1881-1943) »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet