• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Joggyakorlat

Új front az uniós jog és a belső jog viszonyában, tekintettel az előzetes döntéshozatalra IS? – Pikamäe főtanácsnok indítványa az IS-ügyben

A C-564/19. sz. (IS) ügyben Pikamäe főtanácsnok álláspontja szerint az uniós jog elsőbbségével ellentétes az a magyar szabályozás, amely egy nemzeti bíróságot elzár az előzetes döntéshozatal lehetőségétől, ezért az ilyen szabályozást (vagy ezt alkalmazó bírói döntéseket) a nemzeti bíróságoknak félre kell tennie és figyelmen kívül kell hagynia.

Új front az uniós jog és a belső jog viszonyában, tekintettel az előzetes döntéshozatalra IS? – Pikamäe főtanácsnok indítványa az IS-ügybenTovább

A francia Államtanács szerint a beoltottakra is vonatkoznak a szabad mozgást korlátozó legújabb kormányzati intézkedések

2021. április 1-én a francia Államtanács döntést hozott arról, hogy a francia járványügyi védekezés keretében már beoltott személyekre is vonatkoznak a szabad mozgást korlátozó intézkedések, és ezzel a döntésével elutasította a releváns szabályok megsemmisítését célzó indítványt.

A francia Államtanács szerint a beoltottakra is vonatkoznak a szabad mozgást korlátozó legújabb kormányzati intézkedésekTovább

Az Államtanács döntött: nem alkotmányellenes az államnak jogot adni arra, hogy az otthoni oktatás megfelelőségének szintjét bejelentés nélkül ellenőrizze

2021. április 2-án a francia Államtanács döntést hozott arról, hogy nem sérti a magánszférát, s így nem alkotmányellenes jogot adni az államnak arra, hogy ellenőrizze, a családok megfelelően biztosítják az otthontanulás (tkp. magántanulói jogviszony) feltételeit.

Az Államtanács döntött: nem alkotmányellenes az államnak jogot adni arra, hogy az otthoni oktatás megfelelőségének szintjét bejelentés nélkül ellenőrizzeTovább

Trónok vagy világok harca? Két román felsőbíróság viszálya az Unió Bírósága előtt és ennek hatásai a nemzeti alkotmánybíróságokra

Két szoros tárgyi összefüggés miatt egyesített román ügyben nyilvánult meg Michal Bobek főtanácsnok 2021. március 4-én közzétett indítványa keretében az EUB eljárásában arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme vonatkozásában – az ezekre vonatkozó közvetlen hatályú rendelkezések alapján – egy nemzeti bíró mikor teheti félre az uniós jog elsőbbségéből következően egy a nemzeti alkotmánybíróság „nemzeti jog szerint egyébként kötelező” döntését, hogy eleget tegyen uniós jogból származó kötelezettségeinek.

Trónok vagy világok harca? Két román felsőbíróság viszálya az Unió Bírósága előtt és ennek hatásai a nemzeti alkotmánybíróságokraTovább

Családi kapcsolattartás és letartóztatás – újabb elsőbbségi alkotmányossági kérdést döntött el a francia Alkotmánytanács: nem történt jogalkotói mulasztás, a családi élet garanciái nem sérültek

A francia Alkotmánytanács 2021. január 21-én francia büntetőeljárási és büntetésvégrehajtási jogszabályok felülvizsgálatával kimondta, hogy a jogalkotót nem terheli felelősség a családi élethez való jog személyesen történő érvényesítésének garanciáinak megalkotásával összefüggő mulasztás miatt az (előzetes) letartóztatásban lévők és családtagjaik vonatkozásában, hiszen a jogi szabályok számos alternatív módot is biztosítanak a kapcsolattartásra.

Családi kapcsolattartás és letartóztatás – újabb elsőbbségi alkotmányossági kérdést döntött el a francia Alkotmánytanács: nem történt jogalkotói mulasztás, a családi élet garanciái nem sérültekTovább

Alkotmányos követelmény megállapítása az információszabadság korlátozása körében – Paks II. (II/861/2015.)

Az Alkotmánybíróság a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (továbbiakban: Projekttörvény) 5. §-a kapcsán beadott utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Projekttörvény 5. §-a (az adatokhoz való hozzáférésről) az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. A döntés meghozatala során többek között – a Projekttörvénnyel érintett beruházás vezetője mellett – véleményt adott az igazságügyi miniszter, az Alapvető Jogok Biztosának helyettese, a NAIH és egy szakpolitikai intézet is.

Alkotmányos követelmény megállapítása az információszabadság korlátozása körében – Paks II. (II/861/2015.)Tovább

A „konteó” és az alkalmi közszereplés fogalmának relevanciája a véleménynyilvánítás szabadsága és a képmásvédelem szempontjából

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria képmáshoz való jog tárgyában hozott ítélete (Kúria Pfv.IV.20.551/2019/5.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, internetes hírportáltól érkezett alkotmányjogi panaszt, többek között a képmás nyilvánosságra hozatalával összefüggő véleménynyilvánítási kérdésekben, amely újabb adalék a közszerepléssel és a közvitával kapcsolatos alkotmányjogi, fogalmi kérdésekre is kitérő újabb alkotmánybírósági gyakorlathoz és a „konteó” fogalmát is megjeleníti az alkotmányjogi mérlegelésben.

A „konteó” és az alkalmi közszereplés fogalmának relevanciája a véleménynyilvánítás szabadsága és a képmásvédelem szempontjábólTovább

Bizottság kontra Magyarország – „menekültügyi eljárások és szabályozások”

A kötelezettségszegési eljárásban hozott ítélet szerint, Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit.

Bizottság kontra Magyarország – „menekültügyi eljárások és szabályozások”Tovább

Bírói függetlenség, OBT tag mentesítése

Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy az OBH utasítás támadott rendelkezése nem sérti a bírói függetlenség alkotmányos védelemben részesített vonatkozásait, mert azokkal nem áll érdemi összefüggésben.

Bírói függetlenség, OBT tag mentesítéseTovább

  • Az oldalra 1
  • Az oldalra 2
  • Menj a következő oldalra »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet