• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

AB határozat az ügyvédi tevékenység korlátozásával kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításáról

A Kúria indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben az ügyvédi tevékenységről szóló törvény egyik rendelkezését sérelmezte. Az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezést nem tartotta alaptörvény-ellenesnek, így az indítványt elutasította. Alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságának tartalmi vizsgálata arra is kiterjed, hogy nincs-e jogszabályi akadálya a meghatalmazott eljárásának.

2021-01-05

AB alkotmányos követelmény Jogalkalmazás Joggyakorlat Közjog ügyvédi tevékenység

(III/1116/2020.)

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 20. § (5) bekezdése elleni bírói kezdeményezés az ügyvédi tevékenység korlátozása tárgyában – alkotmányos követelmény megállapítása


A Kúria egy előtte folyamatban lévő ügy kapcsán fordult indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, amely indítvány szerint az ügyvédi tevékenységről szóló törvény említett rendelkezése szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a tisztességes eljáráshoz való jogot, nem felel meg a normavilágosság követelményének, alkalmazása hatáskör-elvonással jár, továbbá a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog sérelméhez is vezethet.

Az Alkotmánybíróság azonban az ügyvédi tevékenységről szóló törvény – a korábbi munkáltatóval szembeni eljárás korlátozására vonatkozó – támadott rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló kúriai indítványt elutasította. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott rendelkezés nem korlátozza szükségtelenül és aránytalanul a felek Alaptörvényben foglalt jogait, azonban kiemelte, hogy amennyiben a bíróság a képviseleti jogosultság tartalmi vizsgálata során azt észleli, hogy az jogszabályba, így a támadott rendelkezésbe ütközik, akkor nyilatkoztatnia szükséges az érintett feleket és az ügyvédet, és szükség esetén fel kell hívnia a feleket arra is, hogy nyilatkozatukat okirattal igazolják. Ezt követően, amennyiben a nyilatkozatok és az okiratok alapján megállapítható az ügyvállalási korlát fennállása, a bíróság oly módon tudja biztosítani a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog érvényesülését, ha megfelelő határidő biztosításával hiánypótlásra hívja fel az ügyvállalási korláttal érintett ügyvéd által képviselt felet, hogy gondoskodjon új jogi képviselő meghatalmazásáról.

Az Alkotmánybíróság tehát a támadott rendelkezést nem tartotta alaptörvény-ellenesnek, így a bírói indítványt elutasította, de alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságának tartalmi vizsgálata arra is kiterjed, hogy nincs-e jogszabályi akadálya a meghatalmazott eljárásának, így vizsgálnia kell az ügyvédi tevékenységről szóló törvény azon támadott rendelkezésének fennállását, miszerint az ügyvéd a korábbi munkáltatójával szemben akkor folytathat ügyvédi tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és az ügy intézésében nem vett részt.

Szerző: Sulyok Márton

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Kiskorúak büntetőjogi felelőssége Franciaországban
Következő bejegyzés Új holland törvényjavaslat az online csalás elleni küzdelemben »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet