A Kúria a szakmai kamarák Ákr. hatálya alól kivett fegyelmi határozatainak semmisségéről hozott döntést.
A megelőző eljárásban nem értékelt tényekre hivatkozás a közigazgatási perben
A Kúria a közelmúltban két döntésében is értelmezte a Kp.-nak a megelőző eljárásban nem értékelt tények figyelembevételére vonatkozó szabályát.
A megelőző eljárásban nem értékelt tényekre hivatkozás a közigazgatási perbenTovább
Az Alkotmánybíróság kimondta: iratelvre alapozott döntésével az eljáró bíróság megsértette az indítványozó közérdekű adatokhoz való hozzáféréséhez való jogát
Az Alkotmánybíróság szerint az eljáró bíróság az adatok tartalmának ismerete nélkül, illetve az adatelv helyett az iratelv alkalmazásával határozott, ezzel pedig az igényelt adatokat tartalmi vizsgálat nélkül, egészében helyezte nyilvánosság-korlátozás alá.
Ajánló: Internetes Jogtudományi Enciklopédia – Közigazgatási jog rovat – Közigazgatás és közhatalom
Ezen ajánlónkban az MTA TK JTI és legújabban a HVG-ORAC kiadó által felkarolt Internetes Jogtudományi Enciklopédia Közigazgatási jogi területéről ajánlunk olvasnivalót.
Hiánypótlás-e a nyilatkozatra történő felhívás kérelemre indult közigazgatási eljárásban?
Az Igazságügyi Minisztérium szakmai folyóiratából szemelvényezve egy jogértelmezési kérdéssel kapcsolatos – röviden összefoglalt – írást ajánlunk az olvasóink figyelmébe.
Hiánypótlás-e a nyilatkozatra történő felhívás kérelemre indult közigazgatási eljárásban?Tovább
Sípszó után. Összhangban állnak-e a francia közérdekű bejelentővédelem uniós jog alapján létrehozott szabályai az Alkotmánnyal?
A közérdekű bejelentések regisztrálása és a bejelentők védelme 2013 óta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által felügyelt és koordinált tevékenység, ezért a most bemutatott francia döntés komparatív szempontból a hazai szakmai közönség számára is szolgálhat érdekességgel.
Eljött-e a munka ideje? Hogyan és mikor dolgozzon egy tagállam az uniós irányelvek átültetésén tekintettel a lényegi állami funkciókra
Összefoglalónkban a francia Államtanács egyik még 2020. decemberben hozott döntését ismertetjük, amelynek érvrendszere és összefüggései a tudományos közbeszédben és egyre több gyakorlati példában is megjelenő, röviden „alkotmányos identitás” vitának nevezhető diskurzusra vezetnek vissza, ezúttal az ún. lényegi (alapvető) állami funkciók kapcsán.
Fegyelmi tanács – kegyelemdöfés? A lengyel bírósági reform legújabb fordulatai
A lengyel AB júliusi döntésében – az EU Szerződésekből fakadó – lojalitás elve-, valamint azon lehetőség összhangját vizsgálta a nemzeti alkotmánnyal, hogy az EUB egy tagállamot saját alkotmányos rendszerével kapcsolatos ideiglenes intézkedés megtételére kötelezhet. A lengyel belpolitikára és a nemzetközi emberi jogvédelem fórumainak azóta hozott döntéseire figyelemmel a helyzet szélesebb körű áttekintése indokolt. Írásunkban választ keresünk arra is, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárás(ok)ban bírált ún. fegyelmi tanács megszüntetésének milyen alkotmányjogi indokai lehetnek.
Fegyelmi tanács – kegyelemdöfés? A lengyel bírósági reform legújabb fordulataiTovább
Sérti a nullum crimen elvet a kuruzslás büntetőtényállásának 2019. évi módosítása
Az Alkotmánybíróság mulasztás megállapítása miatt kötelezi az Országgyűlést a Btk. 187. §-nak módosítására. Határozata egyrészről pozitív áttörés, a jogkövetkezmény megállapítása viszont kifogásolható.
Sérti a nullum crimen elvet a kuruzslás büntetőtényállásának 2019. évi módosításaTovább