• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Közjog

A felsőoktatási hallgatói jogviszonyt és a képzési szerződést érintő egyes kérdések értelmezése a Ptk. rendelkezéseinek tükrében

A Kúria az ítéletében a felsőoktatási hallgatói jogviszony, illetve képzési szerződés jogi jellegének megítélése-, a felsőoktatási intézményt terhelő kártérítési felelősség-, valamint a károsulttól a kárenyhítés körében elvárható kötelezettség kérdéseit érintően foglalt állást.

A felsőoktatási hallgatói jogviszonyt és a képzési szerződést érintő egyes kérdések értelmezése a Ptk. rendelkezéseinek tükrébenTovább

A letartóztatás a bírói döntést támadó és a normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszeljárás csapdájában

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.

A letartóztatás a bírói döntést támadó és a normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszeljárás csapdájábanTovább

AB határozat az ügyvédi tevékenység korlátozásával kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításáról

A Kúria indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben az ügyvédi tevékenységről szóló törvény egyik rendelkezését sérelmezte. Az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezést nem tartotta alaptörvény-ellenesnek, így az indítványt elutasította. Alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságának tartalmi vizsgálata arra is kiterjed, hogy nincs-e jogszabályi akadálya a meghatalmazott eljárásának.

AB határozat az ügyvédi tevékenység korlátozásával kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításárólTovább

Bírói függetlenség, OBT tag mentesítése

Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy az OBH utasítás támadott rendelkezése nem sérti a bírói függetlenség alkotmányos védelemben részesített vonatkozásait, mert azokkal nem áll érdemi összefüggésben.

Bírói függetlenség, OBT tag mentesítéseTovább

Orbán Endre: Alkotmányos identitás az Európai Unióban

Orbán Endre könyve az európai közjog és alkotmányjog egyik legérdekesebb, legvitatottabb és legkurrensebb fogalmával ismerteti meg a szakmai olvasóközönséget. Az alkotmányos identitás fogalmának lehetséges uniós értelmezéseit az EUB esetjogának elemzésén keresztül mutatja be, az EUB ítéleteinek elvi magját képező főtanácsnoki indítványok tartalma alapján.

Orbán Endre: Alkotmányos identitás az Európai UnióbanTovább

A VB sürgős jelentése az ukrán alkotmánybírósági reformmal összefüggésben

A Velencei Bizottság – egy ukrán ügyben elfogadott – véleménye szerint nem engedhető meg, hogy politikai intézmények az egyes alkotmánybírákat vagy az egész testületet jogszabály útján megfosszák hivataluktól. A közhatalmi szereplőknek nagyfokú óvatosságot és visszafogottságot kell tanúsítania az alkotmánybíróságok kritikáját illetően, amely ugyan megengedett, de a bírák személye elleni fenyegetésig már nem mehet el, hiszen az a bírói függetlenség, a jogállamiság elvét is sértené.

A VB sürgős jelentése az ukrán alkotmánybírósági reformmal összefüggésbenTovább

Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását

Annak november közepi előterjesztését követően, az Országgyűlés 2020. december 15-én elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását tartalmazó T/13647. törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosításátTovább

“Minority Safepack” – mi várható a kisebbségek jogait támogató uniós jogalkotástól?

Az Európai Parlament – a 2020. december 17-i állásfoglalásában – támogatásáról biztosította a “Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári kezdeményezést. Ennek fényében az EP jogszabály javaslatot vár a Bizottságtól a helyzet kezelésére. Emlékeztettek, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek védelme az EU egyik kifejezett alapértéke, a kisebbségi nyelvek és kultúrák az EU kultúrájának és örökségének szerves és elidegeníthetetlen részét képezik.

“Minority Safepack” – mi várható a kisebbségek jogait támogató uniós jogalkotástól?Tovább

Fogvatartási körülmények miatti kártalanítás

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, önmagában az a körülmény, hogy az alkotmányjogi panaszban az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztására.

Fogvatartási körülmények miatti kártalanításTovább

AB határozat a nemzetiségi anyanyelvhasználattal összefüggő alkotmányos követelmény megállapításáról

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a polgári peres eljárások során, minden olyan fél, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel – és külön költség nélkül – jogosult a nemzetiségi nyelve szóbeli használatára.

AB határozat a nemzetiségi anyanyelvhasználattal összefüggő alkotmányos követelmény megállapításárólTovább

  • « Go to Previous Page
  • Page 1
  • Page 2

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in