Bejegyzések

A felsőoktatási hallgatói jogviszonyt és a képzési szerződést érintő egyes kérdések értelmezése a Ptk. rendelkezéseinek tükrében

A Kúria az ítéletében a felsőoktatási hallgatói jogviszony, illetve képzési szerződés jogi jellegének megítélése-, a felsőoktatási intézményt terhelő kártérítési felelősség-, valamint a károsulttól a kárenyhítés körében elvárható kötelezettség kérdéseit érintően foglalt állást.

A letartóztatás a bírói döntést támadó és a normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszeljárás csapdájában

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.

Bírói függetlenség, OBT tag mentesítése

Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy az OBH utasítás támadott rendelkezése nem sérti a bírói függetlenség alkotmányos védelemben részesített vonatkozásait, mert azokkal nem áll érdemi összefüggésben.

AB határozat az ügyvédi tevékenység korlátozásával kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításáról

A Kúria indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben az ügyvédi tevékenységről szóló törvény egyik rendelkezését sérelmezte. Az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezést nem tartotta alaptörvény-ellenesnek, így az indítványt elutasította. Alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságának tartalmi vizsgálata arra is kiterjed, hogy nincs-e jogszabályi akadálya a meghatalmazott eljárásának.

Orbán Endre: Alkotmányos identitás az Európai Unióban

Orbán Endre könyve az európai közjog és alkotmányjog egyik legérdekesebb, legvitatottabb és legkurrensebb fogalmával ismerteti meg a szakmai olvasóközönséget. Az alkotmányos identitás fogalmának lehetséges uniós értelmezéseit az EUB esetjogának elemzésén keresztül mutatja be, az EUB ítéleteinek elvi magját képező főtanácsnoki indítványok tartalma alapján.

A VB sürgős jelentése az ukrán alkotmánybírósági reformmal összefüggésben

A Velencei Bizottság – egy ukrán ügyben elfogadott – véleménye szerint nem engedhető meg, hogy politikai intézmények az egyes alkotmánybírákat vagy az egész testületet jogszabály útján megfosszák hivataluktól. A közhatalmi szereplőknek nagyfokú óvatosságot és visszafogottságot kell tanúsítania az alkotmánybíróságok kritikáját illetően, amely ugyan megengedett, de a bírák személye elleni fenyegetésig már nem mehet el, hiszen az a bírói függetlenség, a jogállamiság elvét is sértené.

Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását

Annak november közepi előterjesztését követően, az Országgyűlés 2020. december 15-én elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását tartalmazó T/13647. törvényjavaslatot.

“Minority Safepack” – mi várható a kisebbségek jogait támogató uniós jogalkotástól?

Az Európai Parlament – a 2020. december 17-i állásfoglalásában – támogatásáról biztosította a “Minority SafePack - egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári kezdeményezést. Ennek fényében az EP jogszabály javaslatot vár a Bizottságtól a helyzet kezelésére. Emlékeztettek, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek védelme az EU egyik kifejezett alapértéke, a kisebbségi nyelvek és kultúrák az EU kultúrájának és örökségének szerves és elidegeníthetetlen részét képezik.

Fogvatartási körülmények miatti kártalanítás

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, önmagában az a körülmény, hogy az alkotmányjogi panaszban az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztására.

AB határozat a nemzetiségi anyanyelvhasználattal összefüggő alkotmányos követelmény megállapításáról

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a polgári peres eljárások során, minden olyan fél, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel – és külön költség nélkül – jogosult a nemzetiségi nyelve szóbeli használatára.