• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A VB sürgős jelentése az ukrán alkotmánybírósági reformmal összefüggésben

A Velencei Bizottság – egy ukrán ügyben elfogadott – véleménye szerint nem engedhető meg, hogy politikai intézmények az egyes alkotmánybírákat vagy az egész testületet jogszabály útján megfosszák hivataluktól. A közhatalmi szereplőknek nagyfokú óvatosságot és visszafogottságot kell tanúsítania az alkotmánybíróságok kritikáját illetően, amely ugyan megengedett, de a bírák személye elleni fenyegetésig már nem mehet el, hiszen az a bírói függetlenség, a jogállamiság elvét is sértené.

2021-01-03

alkotmánybíróság Jogalkotás Közjog Külföld reform Velence

(VB sürgős jelentés, 2020. december 11.)

A nemzeti alkotmánybíróság mozgásterét érintő jogalkotás itthon is terítéken van évek óta, és általában véve e fórumok gyakorlatát illetően a 2020-as évben igen hangos kritikák jelentek meg. Lengyelország esetében az ún. „eugenikus abortusz” határozat, vagy az orosz alkotmánybíróságnak a 2020-as alkotmánymódosításról mondott véleménye vonatkozásában sokan kritizálták a gyakorlatot, de gondolhatunk a német AB 2020. május 5-i PSPP döntésére is, amelynek fogadtatása kapcsán sokan az uniós integráció bomlasztásával vádolták a német alkotmánybíróságot is. Az alkotmánybíróságok hatásköreit és létezését tényleges jogalkotással befolyásolni kívánó kritika azonban nem történt.

Decemberben viszont a Velencei Bizottság egy ukrán ügyben fogadott el ún. sürgős véleményt, a nemzeti alkotmánybíróságok kritikáját-, illetve  a fórumok fékek és ellensúlyok rendszerében betöltött szerepét illetően. Az ügy egy olyan törvényjavaslat-csomag miatt robbant ki, amelyben az ukrán parlament (pozitív jogalkotó) olyan szabályok elfogadását terjesztette elő, amelyek az alkotmánybíróság (negatív jogalkotó) egy döntésének megsemmisítését, és a döntés által normakontroll keretében megsemmisített (büntetőjogi, antikorrupciós) jogszabályok hatályának visszaállítását vonta volna maga után, amellett, hogy a döntésben részt vevő bírák mandátumának is véget vetett volna, megteremtve az új bírák kiválasztásának feltételrendszerét.

A Bizottság véleménye szerint nem engedhető meg, hogy politikai intézmények az egyes alkotmánybírákat vagy az egész testületet jogszabály útján megfosszák hivataluktól (az alkotmány által esetlegesen lehetővé tett felelősségrevonási eljárások kivételével – de az érintett ügyben ilyenről nem volt sző – a Szerző). A vélemény továbbá megfogalmazza, hogy a közhatalmi szereplőknek nagyfokú óvatosságot és visszafogottságot kell tanúsítania az alkotmánybíróságok kritikáját illetően, amely ugyan megengedett, de a bírák személye elleni fenyegetésig már nem mehet el, hiszen az a bírói függetlenség, a jogállamiság elvét is sértené. A kritika megengedett formája ilyen esetekben az alkotmánybíróság „működésének javítására” szánt intézkedésekre korlátozódik.

Szerző: Sulyok Márton

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását
Következő bejegyzés Orbán Endre: Alkotmányos identitás az Európai Unióban »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet