Az Alkotmánybíróság mulasztás megállapítása miatt kötelezi az Országgyűlést a Btk. 187. §-nak módosítására. Határozata egyrészről pozitív áttörés, a jogkövetkezmény megállapítása viszont kifogásolható.
Sérti a nullum crimen elvet a kuruzslás büntetőtényállásának 2019. évi módosításaTovább
Az alaptörvény-ellenes törvényszéki határozatok olyan jogvesztő igényérvényesítési határidőt vettek figyelembe, amely a kártalanítást megalapozó fogvatartási körülmények fennálltakor – törvényi előírás hiányában – még nem volt ismert.
Dr. Sulyok Tamás és Dr. Varga Zs. András márciusban a Magyar Jogász Egylet felkérése alapján, április végén pedig a Kossuth Rádióban adtak közös interjút.
Az Alkotmánybíróság elnökének és a Kúria elnökének közös interjúiTovább
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.
Az Alkotmánybíróság mulasztást megállapító határozata lényegében arra kötelezi az Országgyűlést, hogy a másodfokú büntetőeljárásban a korlátozott felülbírálat körét kiterjesztő kivételszabály körébe az abszolút eljárási szabálysértéseken túl a relatív eljárási szabálysértéseket is bevonja.
Az Alkotmánybíróság – a Szegedi Törvényszék rágalmazási büntetőügyben hozott ítéletének megsemmisítésével – megerősítette a 2014 óta formálódó gyakorlatát, miszerint a kritikus szólások fokozottan védett körét nem kizárólagosan és elsősorban a szólással érintett személy vagy szervezet közszereplő jellege, hanem a szólás közügyek megvitatásához való kapcsolódása határozza meg. Az a bűnöséget megállapító bírósági ítélet, amelyik ezt nem mérlegeli, sérti az Alaptörvény IX. cikkében garantált véleménynyilvánítási szabadságot.
Február utolsó hetének elején az Alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést hozott a „kötelező óvodáztatás” alkotmányosságáról, a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelési tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvény elleni utólagos normakontroll indítvány tárgyában.
Az Alkotmánybíróság 2021. február 12-én a Járástörvény 7/A. § (3) bekezdése elleni, Alaptörvény-ellenesség és nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezést utasított el (illetve vissza) a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő illetményével kapcsolatos kérdés tárgyában.
Komplex, alkotmánybírói tisztség betöltését érintő ügyben hozott ítéletet az EJEB 2021. február elején, amelynek kapcsán megállapította, hogy az eljáró szervek eljárása nem sértette meg az Egyezmény 6. és 8. cikkeit, amikor szakmai alkalmassági és integritási vizsgálat alapján élethosszig eltiltották a kérelmezőt az igazságszolgáltatás részeként bármely szakma gyakorlásától és eltávolították hivatalából.
