Dr. Sulyok Tamás és Dr. Varga Zs. András márciusban a Magyar Jogász Egylet felkérése alapján, április végén pedig a Kossuth Rádióban adtak közös interjút.
Az Alkotmánybíróság elnökének és a Kúria elnökének közös interjúiTovább
Dr. Sulyok Tamás és Dr. Varga Zs. András márciusban a Magyar Jogász Egylet felkérése alapján, április végén pedig a Kossuth Rádióban adtak közös interjút.
Az Alkotmánybíróság elnökének és a Kúria elnökének közös interjúiTovább
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.
Az Alkotmánybíróság mulasztást megállapító határozata lényegében arra kötelezi az Országgyűlést, hogy a másodfokú büntetőeljárásban a korlátozott felülbírálat körét kiterjesztő kivételszabály körébe az abszolút eljárási szabálysértéseken túl a relatív eljárási szabálysértéseket is bevonja.
Az Alkotmánybíróság – a Szegedi Törvényszék rágalmazási büntetőügyben hozott ítéletének megsemmisítésével – megerősítette a 2014 óta formálódó gyakorlatát, miszerint a kritikus szólások fokozottan védett körét nem kizárólagosan és elsősorban a szólással érintett személy vagy szervezet közszereplő jellege, hanem a szólás közügyek megvitatásához való kapcsolódása határozza meg. Az a bűnöséget megállapító bírósági ítélet, amelyik ezt nem mérlegeli, sérti az Alaptörvény IX. cikkében garantált véleménynyilvánítási szabadságot.
Február utolsó hetének elején az Alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést hozott a „kötelező óvodáztatás” alkotmányosságáról, a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelési tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvény elleni utólagos normakontroll indítvány tárgyában.
Az Alkotmánybíróság 2021. február 12-én a Járástörvény 7/A. § (3) bekezdése elleni, Alaptörvény-ellenesség és nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezést utasított el (illetve vissza) a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő illetményével kapcsolatos kérdés tárgyában.
Komplex, alkotmánybírói tisztség betöltését érintő ügyben hozott ítéletet az EJEB 2021. február elején, amelynek kapcsán megállapította, hogy az eljáró szervek eljárása nem sértette meg az Egyezmény 6. és 8. cikkeit, amikor szakmai alkalmassági és integritási vizsgálat alapján élethosszig eltiltották a kérelmezőt az igazságszolgáltatás részeként bármely szakma gyakorlásától és eltávolították hivatalából.
Meddig és hogy védhetők meg egy ország, állam jelképei? Sulyok Márton írása a Corvinák blogon.
Kinek áll a zászló? A nemzeti jelképek védelme és a véleményszabadságTovább
Januári híreink között már számot adtunk egy olyan francia alkotmánytanácsi döntésről, amely ún. QPC (elsőbbségi alkotmányossági kérdés) keretében az egészségügyi válsághelyzet alatt hatályba léptetett francia büntetőeljárási szabályok alkotmányosságával foglalkozott a tisztességes eljáráshoz való jog keretei között. Egy február elsején közzétett újabb határozatban az Alkotmánytanács (CC) hasonló alkotmányossági kérdésekkel foglalkozott, ezúttal az (előzetes) letartóztatások (détention provisoire) automatikus – egészségügyi válsághelyzetre tekintettel történő – meghosszabbításával kapcsolatos jogi szabályok alkotmányellenességének megállapításával.
Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97