Az Alkotmánybíróság mulasztást megállapító határozata lényegében arra kötelezi az Országgyűlést, hogy a másodfokú büntetőeljárásban a korlátozott felülbírálat körét kiterjesztő kivételszabály körébe az abszolút eljárási szabálysértéseken túl a relatív eljárási szabálysértéseket is bevonja.
Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás közügyekben való szólásként fokozott alapjogi védelmet élvez
Az Alkotmánybíróság – a Szegedi Törvényszék rágalmazási büntetőügyben hozott ítéletének megsemmisítésével – megerősítette a 2014 óta formálódó gyakorlatát, miszerint a kritikus szólások fokozottan védett körét nem kizárólagosan és elsősorban a szólással érintett személy vagy szervezet közszereplő jellege, hanem a szólás közügyek megvitatásához való kapcsolódása határozza meg. Az a bűnöséget megállapító bírósági ítélet, amelyik ezt nem mérlegeli, sérti az Alaptörvény IX. cikkében garantált véleménynyilvánítási szabadságot.
Módosításra érett iskolaérettségi szabályok. Alkotmányos kötelezettségek és követelmények a köznevelésről szóló törvény egyik rendelkezése kapcsán
Február utolsó hetének elején az Alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést hozott a „kötelező óvodáztatás” alkotmányosságáról, a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelési tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvény elleni utólagos normakontroll indítvány tárgyában.
AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról – kormányhivatali állományba került köztisztviselői illetmény tárgyában
Az Alkotmánybíróság 2021. február 12-én a Járástörvény 7/A. § (3) bekezdése elleni, Alaptörvény-ellenesség és nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezést utasított el (illetve vissza) a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő illetményével kapcsolatos kérdés tárgyában.
Nem egyezménysértő a hivatalban lévő alkotmánybíró elbocsátása a bírák „kiválasztási” (vetting) eljárásának való meg nem felelés esetén – az EJEB ítélete a Xhoxhaj v. Albania ügyben
Komplex, alkotmánybírói tisztség betöltését érintő ügyben hozott ítéletet az EJEB 2021. február elején, amelynek kapcsán megállapította, hogy az eljáró szervek eljárása nem sértette meg az Egyezmény 6. és 8. cikkeit, amikor szakmai alkalmassági és integritási vizsgálat alapján élethosszig eltiltották a kérelmezőt az igazságszolgáltatás részeként bármely szakma gyakorlásától és eltávolították hivatalából.
Kinek áll a zászló? A nemzeti jelképek védelme és a véleményszabadság
Meddig és hogy védhetők meg egy ország, állam jelképei? Sulyok Márton írása a Corvinák blogon.
Kinek áll a zászló? A nemzeti jelképek védelme és a véleményszabadságTovább
Újabb, büntetőeljárási szabályok alkotmányossága a francia egészségügyi veszélyhelyzeti rendelkezések tükrében – egyes letartóztatások meghosszabbítása
Januári híreink között már számot adtunk egy olyan francia alkotmánytanácsi döntésről, amely ún. QPC (elsőbbségi alkotmányossági kérdés) keretében az egészségügyi válsághelyzet alatt hatályba léptetett francia büntetőeljárási szabályok alkotmányosságával foglalkozott a tisztességes eljáráshoz való jog keretei között. Egy február elsején közzétett újabb határozatban az Alkotmánytanács (CC) hasonló alkotmányossági kérdésekkel foglalkozott, ezúttal az (előzetes) letartóztatások (détention provisoire) automatikus – egészségügyi válsághelyzetre tekintettel történő – meghosszabbításával kapcsolatos jogi szabályok alkotmányellenességének megállapításával.
Családi kapcsolattartás és letartóztatás – újabb elsőbbségi alkotmányossági kérdést döntött el a francia Alkotmánytanács: nem történt jogalkotói mulasztás, a családi élet garanciái nem sérültek
A francia Alkotmánytanács 2021. január 21-én francia büntetőeljárási és büntetésvégrehajtási jogszabályok felülvizsgálatával kimondta, hogy a jogalkotót nem terheli felelősség a családi élethez való jog személyesen történő érvényesítésének garanciáinak megalkotásával összefüggő mulasztás miatt az (előzetes) letartóztatásban lévők és családtagjaik vonatkozásában, hiszen a jogi szabályok számos alternatív módot is biztosítanak a kapcsolattartásra.
Alkotmányellenes a videokonferenciás tárgyalás francia büntetőjogi szabályozása az egészségügyi veszélyhelyzetben
A francia Alkotmánytanács (Conseil constitutionnel, CC) ún. elsőbbségi alkotmányossági kérdésben (QPC) hozott döntése (2021. január 15.) keretében az egészségügyi veszélyhelyzet első szakaszában elfogadott azon rendelkezések alkotmányellenességét mondta ki, amelyek a felek beleegyezése nélkül lehetővé tették a videókonferencia-eszközökkel történő meghallgatást.