• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás közügyekben való szólásként fokozott alapjogi védelmet élvez

Az Alkotmánybíróság – a Szegedi Törvényszék rágalmazási büntetőügyben hozott ítéletének megsemmisítésével – megerősítette a 2014 óta formálódó gyakorlatát, miszerint a kritikus szólások fokozottan védett körét nem kizárólagosan és elsősorban a szólással érintett személy vagy szervezet közszereplő jellege, hanem a szólás közügyek megvitatásához való kapcsolódása határozza meg. Az a bűnöséget megállapító bírósági ítélet, amelyik ezt nem mérlegeli, sérti az Alaptörvény IX. cikkében garantált véleménynyilvánítási szabadságot.

2021-03-05

alapjogi védelem alkotmánybíróság Büntetőjog Jogalkalmazás kétlépcsős alapjogi teszt közügyekben való szólás véleménynyilvánítás

Az alapul fekvő büntetőügyben megállapított tényállás szerint a terhelt olyan közösségi oldalt hozott létre, amelyen egy ingatlankezelő és vagyongazdálkodó zrt. (a magánvádló) szegedi bérlakásokkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban tett közléseket. A közösségi oldalon az indítványozó arról írt, hogy a magánvádló felelőtlenül gazdálkodik, a város lakáspolitikája felelőtlen, és kifejtette azt is, hogy szerinte a magánvádló hűtlen és hanyag kezeléssel vádolható, és felelős „életveszély fenntartásáért, cselekvőképtelen és kiskorú személyek veszélyeztetéséért is”. Egy későbbi bejegyzés költői kérdésként tette fel: „Mi ez, ha nem ingatlan panama?” Más bejegyzésében a rendészeket becsmérlő kifejezéssel illette.

 A Szegedi Járásbíróság, majd jogerősen a Szegedi Törvényszék állapította meg a terhelt bűnösségét rágalmazás vétségében, kijelentéseit a becsület csorbítására alkalmas – a magánvádló büntetőjogi felelősségét állító – tényállításnak minősítette. Továbbá hivatkozott az Alkotmánybíróság 3145/2018. (V. 7.) AB határozatára, amely szerint az tekinthető közszereplőnek, aki a nyilvánosság előtti szereplés igényével lép fel és ennek során tevékenységével, mondanivalójával jelentős hatást gyakorol a társadalomra. A magánvádlót pedig nem tartotta ebbe a körbe sorolhatónak. A terhelt a jogerős ítélettel szemben alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, elítélését a véleményszabadság alapjogát sértőnek találta.  

Az Alkotmánybíróság 3465/2020. (XII. 22.) AB határozatával a másodfokú ügydöntő határozatot megsemmisítette. A határozat – a 3329/2017. (XII. 8.) AB határozatra hivatkozással – felidézi azt a kétlépcsős alapjogi tesztet, amelyet a büntetőjogi személyiségvédelmet szolgáló Btk.-beli tényállások és a véleményszabadság kollíziójának mérlegeléséhez kell alkalmazni: első lépésként azt kell vizsgálni, hogy az adott közlés a közügyekben való megszólalást, a közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, vagyis a közügyek szabad vitatásával áll-e összefüggésben. Második lépésként a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy a közlés tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e, ez utóbbi elhatárolás fogja az alapjogi korlátozás megengedhető mértékét meghatározni. Érdemes megjegyezni, hogy az AB határozatban írtakkal ellentétben ez a teszt nem 2017-ben, hanem – büntetőüggyel összefüggésben – már 2014-ben megjelent az AB gyakorlatában [13/2014. (IV. 18.) AB határozat].

Így a panaszeljárásban az AB elsőként azt vizsgálta, hogy a közlés „közügyekben való megszólalásnak” minősül-e. A közéleti vita fogalma nem csupán természetes személy közszereplők magatartását foglalja magában, hanem (cégjogi besorolásuktól függetlenül) szervezetek működésére is kiterjedhet, ha azoknak közéleti, társadalmi jelentőségük van. Jelen esetben a magánvádló tevékenysége önkormányzati bérlakásokkal való gazdálkodásra, hasznosításra irányul. Figyelembe véve, hogy a magánvádló e tevékenysége során egy államcél megvalósulásához járul hozzá [„Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa”, Alaptörvény XXII. cikk (1) bekezdés], és eközben nemzeti vagyont kezel [az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, Alaptörvény XXXVIII. cikk (1) bekezdés], megállapítható, hogy az indítványozó közlése egy közérdekű vitához kapcsolódik. A nemzeti vagyonnal való, egy államcél teljesülését szolgáló gazdálkodás értékelése egyértelműen a közéleti vita terepe. Az indítványozó ezen a területen fogalmazta meg álláspontját, amelyre így a véleménynyilvánítási szabadság fokozottabb védelme vonatkozik (AB határozat [29]-[30] bekezdés).

  Mivel a büntetőeljárásban eljáró bíróságok az alapjogi kollíziót nem az Alaptörvény IX. cikkéből következő szempontok alapján mérlegelték, így az sérti az indítványozó véleménynyilvánítási szabadságát. Ezért az Alkotmánybíróság a Szegedi Törvényszék jogerős ítéletét megsemmisítette.

Fontos kiemelni, hogy az AB közvetlen módon ez alkalommal sem mondta ki, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, hanem az alapjogi mérlegeléshez szükséges szempontok figyelmen kívül hagyása miatt semmisítette meg az ítéletet. Ezzel együtt is, az AB indokolásából közvetve kiolvasható, hogy a mérlegelés alapjogi szempontból elfogadható eredménye szerint a cselekmény nem minősíthető bűncselekménynek.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « Feltűnő vagy látható: Ez itt a kérdés?Markáns főtanácsnoki vélemény a vallási jelképek munkahelyi viseléséről
Következő bejegyzés Véleménynyilvánítás szabadsága az alkotmánybírósági határozatok tükrében »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet