Az Alkotmánybíróság országgyűlési képviselők indítványa alapján eljárva vizsgálta az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) azon rendelkezéseit, amelyek a képviselői véleménynyilvánításra vonatkoznak. Részletesebben lásd: https://szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jog/2023/9
Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás közügyekben való szólásként fokozott alapjogi védelmet élvez
Az Alkotmánybíróság – a Szegedi Törvényszék rágalmazási büntetőügyben hozott ítéletének megsemmisítésével – megerősítette a 2014 óta formálódó gyakorlatát, miszerint a kritikus szólások fokozottan védett körét nem kizárólagosan és elsősorban a szólással érintett személy vagy szervezet közszereplő jellege, hanem a szólás közügyek megvitatásához való kapcsolódása határozza meg. Az a bűnöséget megállapító bírósági ítélet, amelyik ezt nem mérlegeli, sérti az Alaptörvény IX. cikkében garantált véleménynyilvánítási szabadságot.
A „konteó” és az alkalmi közszereplés fogalmának relevanciája a véleménynyilvánítás szabadsága és a képmásvédelem szempontjából
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria képmáshoz való jog tárgyában hozott ítélete (Kúria Pfv.IV.20.551/2019/5.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, internetes hírportáltól érkezett alkotmányjogi panaszt, többek között a képmás nyilvánosságra hozatalával összefüggő véleménynyilvánítási kérdésekben, amely újabb adalék a közszerepléssel és a közvitával kapcsolatos alkotmányjogi, fogalmi kérdésekre is kitérő újabb alkotmánybírósági gyakorlathoz és a „konteó” fogalmát is megjeleníti az alkotmányjogi mérlegelésben.