A releváns nemzetközi egyezmények módosítását kihirdető 2021. évi CX. és CXI. törvényekben megjelenő jogalkotási technika alkotmányosságának megítélése az Alkotmánybíróság előtt éppen most, más törvények miatt folyamatban lévő eljárás tárgya.
AB§SZIM 2021 – A hazai jogélet felpezsdítése joghallgatók részvételével
2021. november 10-én második alkalommal került megrendezésre az AB§ZIM elnevezésű alkotmányjogi jogesetmegoldó és szimulációs verseny az Alkotmánybíróságon.
AB§SZIM 2021 – A hazai jogélet felpezsdítése joghallgatók részvételévelTovább
Az Alkotmánybíróság először értelmezte az Alaptörvény V. cikkében garantált önvédelemhez való alapjogot
A határozat a jogos védelmi elhárító cselekmény más érdekében történő kifejtését az alapjog védelmi köréből kirekeszti.
Sérti a nullum crimen elvet a kuruzslás büntetőtényállásának 2019. évi módosítása
Az Alkotmánybíróság mulasztás megállapítása miatt kötelezi az Országgyűlést a Btk. 187. §-nak módosítására. Határozata egyrészről pozitív áttörés, a jogkövetkezmény megállapítása viszont kifogásolható.
Sérti a nullum crimen elvet a kuruzslás büntetőtényállásának 2019. évi módosításaTovább
Az Alkotmánybíróság a hátrányos visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma miatt több törvényszék büntetés-végrehajtási kártalanítási határozatát is megsemmisítette
Az alaptörvény-ellenes törvényszéki határozatok olyan jogvesztő igényérvényesítési határidőt vettek figyelembe, amely a kártalanítást megalapozó fogvatartási körülmények fennálltakor – törvényi előírás hiányában – még nem volt ismert.
Az Alkotmánybíróság elnökének és a Kúria elnökének közös interjúi
Dr. Sulyok Tamás és Dr. Varga Zs. András márciusban a Magyar Jogász Egylet felkérése alapján, április végén pedig a Kossuth Rádióban adtak közös interjút.
Az Alkotmánybíróság elnökének és a Kúria elnökének közös interjúiTovább
A letartóztatás a bírói döntést támadó és a normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszeljárás csapdájában
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.
A fellebbviteli felülbírálat terjedelme és a tisztességes eljáráshoz való jog összefüggései a büntetőeljárásban
Az Alkotmánybíróság mulasztást megállapító határozata lényegében arra kötelezi az Országgyűlést, hogy a másodfokú büntetőeljárásban a korlátozott felülbírálat körét kiterjesztő kivételszabály körébe az abszolút eljárási szabálysértéseken túl a relatív eljárási szabálysértéseket is bevonja.
Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás közügyekben való szólásként fokozott alapjogi védelmet élvez
Az Alkotmánybíróság – a Szegedi Törvényszék rágalmazási büntetőügyben hozott ítéletének megsemmisítésével – megerősítette a 2014 óta formálódó gyakorlatát, miszerint a kritikus szólások fokozottan védett körét nem kizárólagosan és elsősorban a szólással érintett személy vagy szervezet közszereplő jellege, hanem a szólás közügyek megvitatásához való kapcsolódása határozza meg. Az a bűnöséget megállapító bírósági ítélet, amelyik ezt nem mérlegeli, sérti az Alaptörvény IX. cikkében garantált véleménynyilvánítási szabadságot.