• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Az Alkotmánybíróság a hátrányos visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma miatt több törvényszék büntetés-végrehajtási kártalanítási határozatát is megsemmisítette

Az alaptörvény-ellenes törvényszéki határozatok olyan jogvesztő igényérvényesítési határidőt vettek figyelembe, amely a kártalanítást megalapozó fogvatartási körülmények fennálltakor – törvényi előírás hiányában – még nem volt ismert.

2021-06-17

Alaptörvény alkotmánybíróság Büntetőjog Bv. törvény EJEB hátrányos visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma Jogalkalmazás jogvesztő határidő törvényszék

A büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltságából fakadó, rossz fogvatartási körülmények miatti kártalanítás jogintézményét 2017. január 1-i hatállyal vezette be a jogalkotó, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több ügyben is elmarasztalta Magyarországot az alapvető jogokat sértő fogvatartási körülmények miatt. Az EJEB 2015. március 10-én hozta meg vezető ítéletét a Varga és társai kontra Magyarország ügyben a börtönzsúfoltságot kifogásoló panaszokról, melyben hazánkat az egyezménysértő fogvatartási körülmények megszüntetésére, valamint hatékony preventív, illetve kompenzációs jogorvoslat kialakítására hívta fel.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. CCXL. törvény (továbbiakban: Bv. törvény) 2017. január 1-jén hatályba lépett 10/A. § (4) bekezdése határozta meg a kártalanítási igény érvényesítésére nyitva álló határidőt. Eszerint „a kártalanítás iránti igény attól a naptól számított hat hónapon belül érvényesíthető, amelyen az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények megszűntek. E határidő elmulasztása jogvesztő. E bekezdés alkalmazásában nem tekinthető az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmény megszűnésének, ha e körülmény fennállása rövid időtartamra, de legfeljebb harminc napra megszakad azért, mert az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott elhelyezése során a jogszabályban előírt élettér biztosítva volt.” A Bv. törvény átmeneti rendelkezései [436. § (10)-(11) bekezdés] a kártalanítási igény érvényesítését a hatályba lépést megelőzően megszűnt sérelmes helyzetekre is kiterjesztették, külön kiemelve, hogy a hat hónapos jogvesztő határidő ilyen esetekben Bv. tv. módosítása hatályba lépésnek napjával, tehát 2017. január 1-jével kezdődik.

Az Alkotmánybíróság által az elmúlt hetekben vizsgált törvényszéki döntések a harminc napon túli megszakadási körülményt értékelték tévesen a kártalanítási kérelmet benyújtó fogvatartottak sérelmére. A kérdéses ügyekben az első fokon eljárt büntetés-végrehajtási bíró, majd a fellebbezések folytán eljárt törvényszéki tanácsok a 2017. január 1-i időszakot megelőző fogvatartási helyzetekre nézve is érvényesítették a 30 napon túli megszűnési szabályt: ha pl. a fogvatartott esetében 2014 és 2016 között volt egy harmincöt napból álló olyan időszak, amikor a megfelelő elhelyezése biztosítva volt, akkor ezzel az alapvető jogokat sértő elhelyezést megszűntnek tekintették, és mivel a kártalanítási igény érvényesítésére nyitva álló hat hónap e megszűnéstől számítva már eltelt, ezért a kártalanítási igények ezen részét érdemi vizsgálat nélkül elutasították.

Ezzel szemben az Alkotmánybíróság valamennyi határozatában kifejtette, hogy a Bv. tv. 10/A. § (4) bekezdés utolsó mondata nyilvánvalóan az új kártalanítási jogintézmény hatálybalépését – azaz 2017. január 1. napját – követően előforduló megszakadási körülmények tekintetében alkalmazandó. A Bv. törvénynek az indítványozókra irányadó átmeneti szabályai, így a 436. § (10) és (11) bekezdései azonban nem tartalmazzák a fenti, megszakadásra vonatkozó előírást, sőt, kifejezetten rögzítik, hogy a jogvesztő határidő 2017. január 1. napjától indul. Magától értetődő ugyanis, hogy a fentiekben említett időszakban még nem is létező jogintézmény vonatkozásában előírt kötelezettség (igényérvényesítési határidő) betartása fogalmilag kizárt a jogintézmény hatálybalépését megelőzően. Amennyiben tehát az eljáró bíróság a vizsgált időszakban még nem létező jogszabályi kötelezettség megkövetelésével, azaz az elbírált időszakban még nem hatályos jogszabály alkalmazásával dönt a kérelmező számára hátrányosan a kártalanítási igényről, abban az esetben ezzel a jogértelmezéssel megsérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében garantált visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát. Az eljáró bíróságok – az átmeneti rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva – a Bv. törvény 10. § (4) bekezdésének alkalmazásával olyan körülményt értékeltek az indítványozó terhére, amelyet 2017. január 1. napját megelőzően nem ismerhetett, annak eleget nem tehetett.

Erre tekintettel az Alkotmánybíróság 2021. június 1-jén kelt határozataival a Fővárosi Törvényszék és a Székesfehérvári Törvényszék, majd 2021. június 8-án kelt határozataival a Fővárosi Törvényszék és a Szegedi Törvényszék első és másodfokú végzéseit megsemmisítette. Határozataiban hangsúlyozta, hogy a megsemmisítés nem azt jelenti, hogy a törvényszékek által figyelmen kívül hagyott időszakokra a kártalanítási kérelemnek helyt kell adni, hanem hogy az adott időszakokra eső igényt a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmának betartásával érdemben meg kell vizsgálni.

A törvényszékek döntései kapcsán elgondolkodtató körülmény, hogy az Alkotmánybíróság a Bv. törvény átmeneti rendelkezésének alkotmánykonform értelmezését már 2019 nyarán, a 3154/2019. (VII. 3.) AB határozatában lefektette. Akkor is a Székesfehérvári Törvényszék egy végzését semmisítette meg. Ez a 2019. évi határozat valamennyi most született AB határozat hivatkozási alapjául szolgált.

A bv. kártalanítások jogi helyzetével kapcsolatban megemlítendő még, hogy az Országgyűlés a kártalanítások kifizetését 2020. március 7. napjától azonnali hatállyal felfüggesztette, majd pedig a 2020. évi CL. törvény a Bv. törvény 2021. január 1-jén hatályba lépett módosításával az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárást újra szabályozta (Bv. törvény 75/B. § és köv. §§). A korábbiakhoz képest a kártalanítás jogalapja és a hat hónapos igényérvényesítési határidő nem változtak, ellenben a kártalanítási összeget elsősorban a sértetteknek megítélt és az elítélt által meg nem fizetett polgári jogi igény, kártérítés teljesítésére és további magánjogi igények kielégítésére kell fordítani. Ennek biztosítása érdekében – több más jogszabály mellett – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítására is sor került.

A cikkünkben említett alkotmánybírósági ügyek adatlapjai elérhetők itt:

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/041B583A9F4FBCE2C12584A300608B5E?OpenDocument

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/0422E1638958C35BC1258493005B823F?OpenDocument

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/7CB858BC8C8E0D79C1258695004A317A?OpenDocument

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/7D844D2295F64760C12584AC0060B475?OpenDocument

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli módosításának egyes kérdéseivel foglalkozott ítéletében

Meghívó – Hajdú-Bihar Megyei Jogásznap

MJE Pest Vármegyei Szervezetének szakmai és közösségépítő rendezvénye – 2025. május 16.

Konferencia meghívó: Jövőnk a jelenben – Our future in present

Nógrád Vármegyei Szervezet Jogásznap

A bíró függetlenséget érintheti a bíró ügyeinek elvétele

Ellentétes-e az uniós joggal, ha az ingatlanközvetítői eljárás díját jogszabályban maximalizálják?

Megjelent a Magyar Jog áprilisi tematikus száma

KONFERENCIA MEGHÍVÓ (Mádl Ferenc Intézet és MJE)

Előző bejegyzés « Online köszöntő a magyar ügyészi szervezet 150. évfordulója alkalmából
Következő bejegyzés Milyen feltételekkel tekinthető egy uniós tagállamban működő munkaerő-kölcsönző vállalkozás tevékenysége szokásosnak? »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet | Look & Feel