A büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltságából fakadó, rossz fogvatartási körülmények miatti kártalanítás jogintézményét 2017. január 1-i hatállyal vezette be a jogalkotó, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több ügyben is elmarasztalta Magyarországot az alapvető jogokat sértő fogvatartási körülmények miatt. Az EJEB 2015. március 10-én hozta meg vezető ítéletét a Varga és társai kontra Magyarország ügyben a börtönzsúfoltságot kifogásoló panaszokról, melyben hazánkat az egyezménysértő fogvatartási körülmények megszüntetésére, valamint hatékony preventív, illetve kompenzációs jogorvoslat kialakítására hívta fel.
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. CCXL. törvény (továbbiakban: Bv. törvény) 2017. január 1-jén hatályba lépett 10/A. § (4) bekezdése határozta meg a kártalanítási igény érvényesítésére nyitva álló határidőt. Eszerint „a kártalanítás iránti igény attól a naptól számított hat hónapon belül érvényesíthető, amelyen az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények megszűntek. E határidő elmulasztása jogvesztő. E bekezdés alkalmazásában nem tekinthető az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmény megszűnésének, ha e körülmény fennállása rövid időtartamra, de legfeljebb harminc napra megszakad azért, mert az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott elhelyezése során a jogszabályban előírt élettér biztosítva volt.” A Bv. törvény átmeneti rendelkezései [436. § (10)-(11) bekezdés] a kártalanítási igény érvényesítését a hatályba lépést megelőzően megszűnt sérelmes helyzetekre is kiterjesztették, külön kiemelve, hogy a hat hónapos jogvesztő határidő ilyen esetekben Bv. tv. módosítása hatályba lépésnek napjával, tehát 2017. január 1-jével kezdődik.
Az Alkotmánybíróság által az elmúlt hetekben vizsgált törvényszéki döntések a harminc napon túli megszakadási körülményt értékelték tévesen a kártalanítási kérelmet benyújtó fogvatartottak sérelmére. A kérdéses ügyekben az első fokon eljárt büntetés-végrehajtási bíró, majd a fellebbezések folytán eljárt törvényszéki tanácsok a 2017. január 1-i időszakot megelőző fogvatartási helyzetekre nézve is érvényesítették a 30 napon túli megszűnési szabályt: ha pl. a fogvatartott esetében 2014 és 2016 között volt egy harmincöt napból álló olyan időszak, amikor a megfelelő elhelyezése biztosítva volt, akkor ezzel az alapvető jogokat sértő elhelyezést megszűntnek tekintették, és mivel a kártalanítási igény érvényesítésére nyitva álló hat hónap e megszűnéstől számítva már eltelt, ezért a kártalanítási igények ezen részét érdemi vizsgálat nélkül elutasították.
Ezzel szemben az Alkotmánybíróság valamennyi határozatában kifejtette, hogy a Bv. tv. 10/A. § (4) bekezdés utolsó mondata nyilvánvalóan az új kártalanítási jogintézmény hatálybalépését – azaz 2017. január 1. napját – követően előforduló megszakadási körülmények tekintetében alkalmazandó. A Bv. törvénynek az indítványozókra irányadó átmeneti szabályai, így a 436. § (10) és (11) bekezdései azonban nem tartalmazzák a fenti, megszakadásra vonatkozó előírást, sőt, kifejezetten rögzítik, hogy a jogvesztő határidő 2017. január 1. napjától indul. Magától értetődő ugyanis, hogy a fentiekben említett időszakban még nem is létező jogintézmény vonatkozásában előírt kötelezettség (igényérvényesítési határidő) betartása fogalmilag kizárt a jogintézmény hatálybalépését megelőzően. Amennyiben tehát az eljáró bíróság a vizsgált időszakban még nem létező jogszabályi kötelezettség megkövetelésével, azaz az elbírált időszakban még nem hatályos jogszabály alkalmazásával dönt a kérelmező számára hátrányosan a kártalanítási igényről, abban az esetben ezzel a jogértelmezéssel megsérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében garantált visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát. Az eljáró bíróságok – az átmeneti rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva – a Bv. törvény 10. § (4) bekezdésének alkalmazásával olyan körülményt értékeltek az indítványozó terhére, amelyet 2017. január 1. napját megelőzően nem ismerhetett, annak eleget nem tehetett.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság 2021. június 1-jén kelt határozataival a Fővárosi Törvényszék és a Székesfehérvári Törvényszék, majd 2021. június 8-án kelt határozataival a Fővárosi Törvényszék és a Szegedi Törvényszék első és másodfokú végzéseit megsemmisítette. Határozataiban hangsúlyozta, hogy a megsemmisítés nem azt jelenti, hogy a törvényszékek által figyelmen kívül hagyott időszakokra a kártalanítási kérelemnek helyt kell adni, hanem hogy az adott időszakokra eső igényt a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmának betartásával érdemben meg kell vizsgálni.
A törvényszékek döntései kapcsán elgondolkodtató körülmény, hogy az Alkotmánybíróság a Bv. törvény átmeneti rendelkezésének alkotmánykonform értelmezését már 2019 nyarán, a 3154/2019. (VII. 3.) AB határozatában lefektette. Akkor is a Székesfehérvári Törvényszék egy végzését semmisítette meg. Ez a 2019. évi határozat valamennyi most született AB határozat hivatkozási alapjául szolgált.
A bv. kártalanítások jogi helyzetével kapcsolatban megemlítendő még, hogy az Országgyűlés a kártalanítások kifizetését 2020. március 7. napjától azonnali hatállyal felfüggesztette, majd pedig a 2020. évi CL. törvény a Bv. törvény 2021. január 1-jén hatályba lépett módosításával az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárást újra szabályozta (Bv. törvény 75/B. § és köv. §§). A korábbiakhoz képest a kártalanítás jogalapja és a hat hónapos igényérvényesítési határidő nem változtak, ellenben a kártalanítási összeget elsősorban a sértetteknek megítélt és az elítélt által meg nem fizetett polgári jogi igény, kártérítés teljesítésére és további magánjogi igények kielégítésére kell fordítani. Ennek biztosítása érdekében – több más jogszabály mellett – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítására is sor került.
A cikkünkben említett alkotmánybírósági ügyek adatlapjai elérhetők itt:
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/041B583A9F4FBCE2C12584A300608B5E?OpenDocument
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/0422E1638958C35BC1258493005B823F?OpenDocument
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/7CB858BC8C8E0D79C1258695004A317A?OpenDocument
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/7D844D2295F64760C12584AC0060B475?OpenDocument
Szerző: Szomora Zsolt
Online köszöntő a magyar ügyészi szervezet 150. évfordulója alkalmából