• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Milyen feltételekkel tekinthető egy uniós tagállamban működő munkaerő-kölcsönző vállalkozás tevékenysége szokásosnak?

Az EUB ítéletében megállapította, hogy egy munkaerő-közvetítő cég „tevékenysége akkor tekinthető szokványosnak”, ha tevékenységeinek jelentős részét az említett tagállam területén letelepedett és tevékenységüket ott folytató kölcsönvevő vállalkozások javára végzi.

2021-06-18

EU EUB Jogalkalmazás munkaerő szabad áramlása

Az Európai Unió Bíróságának arról kellett döntenie a C-784/19. sz. Team Power Europe-ügyben, hogy milyen feltételek megvalósulása esetén tekinthető egy uniós tagállamban működő munkaerő-kölcsönző vállalkozás tevékenysége szokásosnak. A Bíróság értékelése szerint akkor, ha a kölcsönzött munkavállalók rendelkezésre bocsátására irányuló tevékenységeinek jelentős részét az említett tagállam területén letelepedett és tevékenységüket ott folytató kölcsönvevő vállalkozások javára végezi.

Mindezt annak kapcsán kellett elbírálni, hogy egy bolgár állampolgár munkaszerződést kötött egy bolgár munkaerő-közvetítő céggel, a Team Powerrel, amely a munkavállalót egy Németországban letelepedett kölcsönvevő vállalkozás rendelkezésére bocsátott. A Team Power a bulgáriai Várna városának adóhatóságánál kérelmet nyújtott be annak tanúsítását kérve, hogy a munkavállalóra a bolgár jogszabályok alkalmazandóak arra az időtartamra is, amíg a német cég rendelkezésére van bocsátva. A bolgár munkaerő-közvetítő cég ezt azért kérte, hogy az adóhatóság ismerje el: a velük szerződött munkavállalóra a bolgár szociális biztonsági jogszabályok alkalmazandók. A várnai adóhatóság elutasította az igazolás kiadására vonatkozó kérelmet. A döntést azzal indokolták, hogy nem áll fenn folyamatos és közvetlen kapcsolat a Team Power Europe és a munkavállaló között, valamint ez a vállalkozás nem végez érdemi tevékenységet Bulgária területén. A cég közigazgatási panaszából bírósági eljárás lett, amelynek a keretében kérte a bolgár bíró az EUB előzetes döntéshozatalát a 987/2009. sz. rendelet 14. cikk (2) bek. és a 883/2004. sz. rendelet 12. cikkének együttes értelmezését illetően. Ezek a cikkek határozzák meg, hogy mi minősül „szokásos tevékenységi helynek”.

A Bíróság ítéletében úgy foglalt állást, hogy egy másik tagállamban történő munkavégzés céljából kiküldött munkavállaló az első tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik. Ez a szabály nem alkalmazható az olyan munkaerő-kölcsönző vállalkozásra, amely abban a tagállamban, amelyben letelepedett, egyáltalán nem, vagy legfeljebb elhanyagolható mértékben foglalkozik az ilyen munkavállalóknak a szintén ott letelepedett kölcsönvevő vállalkozások rendelkezésére bocsátásával.

Ezzel összefüggésben a Bíróság megállapította, hogy egy munkaerő-közvetítő cég „tevékenysége akkor tekinthető szokványosnak”, ha tevékenységeinek jelentős részét az említett tagállam területén letelepedett és tevékenységüket ott folytató kölcsönvevő vállalkozások javára végzi.

Forrás: A C-784/19. sz. ügyben 2021. június 3-án hozott ítélet, ECLI:EU:C:2021:427, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=242031&pageIndex=0&doclang=hu&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=14166463

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

II. Miskolci Agrárjogi Fórum – beszámoló

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Előző bejegyzés « Az Alkotmánybíróság a hátrányos visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma miatt több törvényszék büntetés-végrehajtási kártalanítási határozatát is megsemmisítette
Következő bejegyzés A Kúria idei első büntető jogegységi határozata az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány jogi természetére nézve ad kötelező értelmezést »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet