A jogalkotás elmulasztotta a kuruzslás büntetőtörvényi tényállásának az Alkotmánybíróság által előírt módosítását

2021 júliusában részletesen foglalkoztunk az Alkotmánybíróság 24/2021. (VII. 21.) AB határozatával, amely kimondta, hogy a kuruzslás tényállásának (Btk. 187. §) 2019. évi módosítása ellentétes a normavilágosság követelményével, az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdéséből fakadó határozatlan büntetőtörvény tilalmát sérti (https://jogaszegylet.hu/jogelet/serti-a-nullum-crimen-elvet-a-kuruzslas-buntetotenyallasanak-2019-evi-modositasa/).

Az AB határozat az alaptörvénysértés jogkövetkezményét meglehetősen sajátosan állapította meg. A határozat okfejtése szerint a szabályozás alaptörvény-ellenessége abból fakad, hogy a jogalkotó nem kellő körültekintéssel határozta meg a szankcionálandó magatartást. Ezért úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a vitatott tényállás megsemmisítését, sokkal inkább a hatályos szöveg pontosítását, kiegészítését teszi szükségessé. Ezért mulasztás megállapítása mellett kötelezte az Országgyűlést, hogy 2022. március 31-ig a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozza újra a bűncselekmény elkövetési magatartását.

Korábbi cikkünkben kifogásoltuk a mulasztási jogkövetkezmény megállapítását. Az AB gyakorlatában szinte példa nélküli, hogy egy alaptörvénysértő különös részi tényállás megsemmisítése helyett jogalkotói mulasztást állapított meg, a normát hatályban tartva. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy az alaptörvénysértő Btk.-tényállás alapján a jövőben is büntetőjogi felelősséget állapítsanak meg. Korábban volt már példa arra, hogy ex tunc vagy ex nunc megsemmisítés helyett az AB pro futuro semmisített meg büntetőtényállást [lásd pl. 4/2013. (II. 21.) AB határozat], de végső soron a jövőre szabott határidő elteltével ez a megoldás is megsemmisítést jelentett. Ellenben az alkotmánysértő mulasztás kimondása esetén semmiféle szankciója nincs annak, ha az Országgyűlés határidőre nem tesz eleget a jogalkotási kötelezettségének. A norma változatlanul, a normavilágosságot sértő módon marad hatályban.

E korábban megfogalmazott aggályaink sajnos beigazolódni látszanak, a jogalkotás ugyanis azóta sem módosította a kuruzslás Btk.-beli tényállását, elmulasztva a 2022. március 22-i határidőt. Ennek eredményeként jelenleg is sor kerülhet a határozatlan büntetőtényállás alapján alaptörvényellenes elítélésekre. Ha valakit kuruzslásban mondanak ki bűnösnek, elítélését egyedi normakontrollra irányuló alkotmányjogi panasszal támadhatja majd, amely – a korábbi AB határozatból kiindulva – nem nagyon végződhet másként, mint a Btk. 187. § alkalmazási tilalmának kimondásával.

A mostani jogalkotási helyzet megerősíti korábbi álláspontunkat: az Alkotmánybíróságnak a normavilágosságot sértő, és felelősséget vagy szankciót alapító vagy szigorító büntetőnormák esetén tartózkodnia kell a mulasztás megállapításától. Ehelyett a „kemény” jogkövetkezmény, azaz a büntetőnorma megsemmisítése indokolt.

Szerző: Szomora Zsolt