• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A jogalkotás elmulasztotta a kuruzslás büntetőtörvényi tényállásának az Alkotmánybíróság által előírt módosítását

A 24/2021. (VII. 21.) AB határozat által az alkotmányellenes mulasztás orvoslására előírt határidő 2022. március 22-én járt le.

2022-07-20

alkotmánybíróság alkotmányellenes mulasztás Büntetőjog határozatlan büntetőtörvény Jogalkotás kuruzslás

2021 júliusában részletesen foglalkoztunk az Alkotmánybíróság 24/2021. (VII. 21.) AB határozatával, amely kimondta, hogy a kuruzslás tényállásának (Btk. 187. §) 2019. évi módosítása ellentétes a normavilágosság követelményével, az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdéséből fakadó határozatlan büntetőtörvény tilalmát sérti (https://jogaszegylet.hu/jogelet/serti-a-nullum-crimen-elvet-a-kuruzslas-buntetotenyallasanak-2019-evi-modositasa/).

Az AB határozat az alaptörvénysértés jogkövetkezményét meglehetősen sajátosan állapította meg. A határozat okfejtése szerint a szabályozás alaptörvény-ellenessége abból fakad, hogy a jogalkotó nem kellő körültekintéssel határozta meg a szankcionálandó magatartást. Ezért úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a vitatott tényállás megsemmisítését, sokkal inkább a hatályos szöveg pontosítását, kiegészítését teszi szükségessé. Ezért mulasztás megállapítása mellett kötelezte az Országgyűlést, hogy 2022. március 31-ig a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozza újra a bűncselekmény elkövetési magatartását.

Korábbi cikkünkben kifogásoltuk a mulasztási jogkövetkezmény megállapítását. Az AB gyakorlatában szinte példa nélküli, hogy egy alaptörvénysértő különös részi tényállás megsemmisítése helyett jogalkotói mulasztást állapított meg, a normát hatályban tartva. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy az alaptörvénysértő Btk.-tényállás alapján a jövőben is büntetőjogi felelősséget állapítsanak meg. Korábban volt már példa arra, hogy ex tunc vagy ex nunc megsemmisítés helyett az AB pro futuro semmisített meg büntetőtényállást [lásd pl. 4/2013. (II. 21.) AB határozat], de végső soron a jövőre szabott határidő elteltével ez a megoldás is megsemmisítést jelentett. Ellenben az alkotmánysértő mulasztás kimondása esetén semmiféle szankciója nincs annak, ha az Országgyűlés határidőre nem tesz eleget a jogalkotási kötelezettségének. A norma változatlanul, a normavilágosságot sértő módon marad hatályban.

E korábban megfogalmazott aggályaink sajnos beigazolódni látszanak, a jogalkotás ugyanis azóta sem módosította a kuruzslás Btk.-beli tényállását, elmulasztva a 2022. március 22-i határidőt. Ennek eredményeként jelenleg is sor kerülhet a határozatlan büntetőtényállás alapján alaptörvényellenes elítélésekre. Ha valakit kuruzslásban mondanak ki bűnösnek, elítélését egyedi normakontrollra irányuló alkotmányjogi panasszal támadhatja majd, amely – a korábbi AB határozatból kiindulva – nem nagyon végződhet másként, mint a Btk. 187. § alkalmazási tilalmának kimondásával.

A mostani jogalkotási helyzet megerősíti korábbi álláspontunkat: az Alkotmánybíróságnak a normavilágosságot sértő, és felelősséget vagy szankciót alapító vagy szigorító büntetőnormák esetén tartózkodnia kell a mulasztás megállapításától. Ehelyett a „kemény” jogkövetkezmény, azaz a büntetőnorma megsemmisítése indokolt.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

II. Miskolci Agrárjogi Fórum – beszámoló

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Előző bejegyzés « Megszüntette az Alkotmánybíróság a védettségi igazolásokkal kapcsolatos büntetőrendelet alkotmányossági vizsgálatát
Következő bejegyzés Ibrahim K. – A francia Alkotmánytanács a nyomozás szabályaival összefüggésben erősítette meg a magánszférához való jog törvényi védelmének alkotmányosságát »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet