• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Továbbra is fennáll a büntetőjogi kábítószerlisták meghatározásának módjában jelentkező alkotmányos mulasztás

Az Országgyűléshez most benyújtott törvényjavaslatok csak a legújabb ENSZ Kábítószer Bizottsági határozatokat inkorporálják, a 31/2021. (XII. 1.) AB határozat meghozatalának időpontjáig releváns, nem megfelelően kodifikált kábítószereket azonban nem.

2022-10-21

alkotmánybíróság Alkotmányjog Büntetőjog Jogalkalmazás Jogalkotás Jogélet kábítószerlisták

Korábbi két cikkünkben is részletesen foglalkoztunk a büntetőjogi kábítószerlisták hatályos szabályozásában rejlő jogbiztonsági deficittel, amely miatt az Alkotmánybíróság a 31/2021. (XII. 1.) AB határozatában kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 18. pont a)-b) alpontjaiban nem az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a kábítószer fogalmát. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember hó 30. napjáig tegyen eleget.

A problémát bemutató korábbi írásaink itt érhetők el:

Módosult-e a Btk. szempontjából releváns kábítószerek és pszichotróp anyagok listája 2021 novemberében?
Alaptörvényellenes a büntetőjogi kábítószerlisták meghatározása

A jelen állapot szerint sem a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontjának, sem pedig az 1965. évi 4. és 1979. évi 25. törvényerejű rendeletek kívánt módosítására nem került sor.

A kábítószerlisták jogbiztonságot is kielégítő újrakodifikálásának több lehetséges módja is elképzelhető. Akár a szabályozási struktúra újragondolásával, egy egységes, kevésbé széttagolt háttérszabályozó jogszabály megalkotásával és a Btk. 459. §-ának módosításával, akár a Btk. 459. §-ban foglalt értelmező rendelkezés változatlanul hagyása mellett a hatályos kábítószerlistáknak a Btk.-ban felsorolt törvényerejű rendeletekbe való folyamatos inkorporálásával. A törvényerejű rendeletek aprólékos módosítása persze 2022-ben nem igazán elegáns megoldás, de a jogbiztonság követelményének mindenesetre eleget tenne.

Utóbbi megoldás irányába mutat, hogy az Országgyűlés elé szeptemberben benyújtott két friss törvényjavaslat az említett két törvényerejű rendelet módosítására irányul (irományszámok: T/1205. és T/1206.). A törvényjavaslatok az ENSZ Kábítószer Bizottságának 2022. március 16-án elfogadott határozatában kábítószernek minősített új anyagokat emelik be a magyar törvényerejű rendeletek listáiba. Hosszú idő után tehát újra sor kerül a Btk. szerint releváns magyar jogszabályok módosításra, gondot jelent azonban, hogy az AB határozat időpontja előtt nem megfelelően kihirdetett kábítószerlisták problémáját a jogalkotó továbbra sem orvosolta.

Az alkotmányellenes mulasztás további fennállása azért idéz elő különös problémát, mert jelenleg is folyamatban vannak olyan büntetőeljárások, amelyekben a vád tárgya a Btk. által valójában nem meghatározott kábítószerekre történő elkövetés. Korábbi írásunkban erre a helyzetre annak lehetőségét vázoltuk fel, hogy a büntetőbíróságnak ilyen kábítószerek esetén komolyan meg kell vizsgálnia a társadalomra veszélyességben való tévedés lehetőségét. Ha ez a folyamatban lévő ügyekben végül elmarad, az elítélt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Ezt követően az Alkotmánybíróság nem fogja tudni megkerülni azt a kérdést, hogy a jogalkotói mulasztás kiküszöbölésére nyitva álló határidő eredménytelen eltelte után vajon fenntarthatók-e az alkotmányellenes szabályozásra alapított elítélések. A válasz – álláspontunk szerint – kizárólag ezeknek a büntetőítéleteknek a megsemmisítése lehet.

A probléma érzékeltetésére: az AB határozatnak alapul fekvő büntetőügyben az ún. ABD-FUBINACA nevű szerre elkövetett magatartások szerepeltek a vádban. Csak ezen egy szer vonatkozásában 48 büntetőhatározat szerepel az anonim határozatok tárában. Az alkotmányellenes mulasztás pedig további számos szertípust érint.

A fentivel teljesen azonos alkotmányos probléma ráadásul nem csak a kábítószerbűncselekmények körében, hanem egy másik bűncselekmény, a Btk. 187. §-ában meghatározott kuruzslás tényállása esetében is fennáll, amelynek határozatlanságát az Alkotmánybíróság a 24/2021. (VII. 21.) AB határozatban mondta ki, az Országgyűlésnek pedig 2022. március 31-ig adott határidőt a mulasztás orvoslására. A kuruzslás tényállásának a módosítására pedig a mai napig nem került sor. Erről szóló cikkünk: https://jogaszegylet.hu/jogelet/a-jogalkotas-elmulasztotta-a-kuruzslas-buntetotorvenyi-tenyallasanak-az-alkotmanybirosag-altal-eloirt-modositasat/

Ha ezek alapján egy olyan kedvezőtlen tendencia kezd kirajzolódni, hogy az Országgyűlés nem végzi el időben a büntetőtényállások kapcsán megállapított alkotmányos mulasztások kiküszöbölését, akkor az Alkotmánybíróságnak felül kell majd vizsgálnia a jogkövetkezmények megállapításával kapcsolatos újabb gyakorlatát. Álláspontunk szerint a normavilágosságot sértő bűnfelelősségi szabályok esetén legenyhébb jogkövetkezményként nem a mulasztás megállapítása, hanem a norma pro futuro megsemmisítése fogadható el.

Szerző:

Szomora Zsolt

További híreink

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Előző bejegyzés « Fejlődik az elektronikus ügyintézés az EJEB-nél
Következő bejegyzés Jogásznapot rendezett Békéscsabán 2022. október 20-án a Magyar Jogász Egylet Békés Megyei Területi Szervezete »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet