• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Alkotmányjog

A sarkalatosság alkotmányos követelményei érvényesülésének hiánya miatt állapította meg az Alkotmánybíróság az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességét

Az Alkotmánybíróság 19/2023. (VIII. 7.) AB határozatában, a köztársasági elnök által benyújtott előzetes normakontroll indítvány alapján eljárva megállapította az Országgyűlés 2023. július 4-i ülésnapján elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Törvény) 4. § (3) bekezdésének, 16. § (1) bekezdése „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet” szövegrészének, valamint az …

A sarkalatosság alkotmányos követelményei érvényesülésének hiánya miatt állapította meg az Alkotmánybíróság az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességétTovább

A keresetlevél szabálytalan kézbesítése miatt állapította meg az Alkotmánybíróság a bírói döntés alaptörvény-ellenességét

A kézbesítés szabályainak alkalmazása során érvényesülő alkotmányossági követelményeket fogalmazott meg az Alkotmánybíróság a 3343/2023. (VII. 5.) AB határozatában. Részletesebben lásd: https://szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jog/2023/9

A keresetlevél szabálytalan kézbesítése miatt állapította meg az Alkotmánybíróság a bírói döntés alaptörvény-ellenességétTovább

Véleménynyilvánítás-e a parlamenti beszédjog?

Az Alkotmánybíróság országgyűlési képviselők indítványa alapján eljárva vizsgálta az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) azon rendelkezéseit, amelyek a képviselői véleménynyilvánításra vonatkoznak. Részletesebben lásd: https://szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jog/2023/9

Véleménynyilvánítás-e a parlamenti beszédjog?Tovább

Továbbra is fennáll a büntetőjogi kábítószerlisták meghatározásának módjában jelentkező alkotmányos mulasztás

Az Országgyűléshez most benyújtott törvényjavaslatok csak a legújabb ENSZ Kábítószer Bizottsági határozatokat inkorporálják, a 31/2021. (XII. 1.) AB határozat meghozatalának időpontjáig releváns, nem megfelelően kodifikált kábítószereket azonban nem.

Továbbra is fennáll a büntetőjogi kábítószerlisták meghatározásának módjában jelentkező alkotmányos mulasztásTovább

„A védelmi lépcső elmélete” – könyvajánló az adat- és magánszféravédelem szakértőinek és az arra fogékony szakembereknek

A Jogászegylet szakmai hírei között eddig is sokat foglalkoztunk a magánszféra és a személyes adatok sérelmével is járó jogsértések különböző kérdéseivel akár büntetőjogi, gyermekvédelmi, akár nemzetbiztonsági összefüggések között, de a jelen írásban egy a területtel foglalkozó átfogó írást ajánlunk olvasóink számára. Szabó Endre Győző doktori munkájának monografikus feldolgozása a fentebb írt sejtelmes címmel, de annál …

„A védelmi lépcső elmélete” – könyvajánló az adat- és magánszféravédelem szakértőinek és az arra fogékony szakembereknekTovább

In memoriam Tóth Károly – emlékkonferencia a KRE ÁJTK-n

Engedtessék meg, hogy e sorokat a szokásostól eltérően kissé személyesebb hangvétellel nyissam, mint a címben említett elhunyt oktató kolléga volt tanítványa. Másodéves jogász hallgatóként az Alkotmányjog I. előadótermében ülve egyszer belépett egy tiszteletet parancsoló küllemű, mellényes szemüveges idősebb úr, aki megkérdezte, hogy miért nem ég a villany, mire felkapcsolta, felírta a táblára, hogy „Fiat Lux”. …

In memoriam Tóth Károly – emlékkonferencia a KRE ÁJTK-nTovább

Sípszó után. Összhangban állnak-e a francia közérdekű bejelentővédelem uniós jog alapján létrehozott szabályai az Alkotmánnyal?

A közérdekű bejelentések regisztrálása és a bejelentők védelme 2013 óta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által felügyelt és koordinált tevékenység, ezért a most bemutatott francia döntés komparatív szempontból a hazai szakmai közönség számára is szolgálhat érdekességgel.

Sípszó után. Összhangban állnak-e a francia közérdekű bejelentővédelem uniós jog alapján létrehozott szabályai az Alkotmánnyal?Tovább

Alaptörvényellenes a büntetőjogi kábítószerlisták meghatározása

Kérdéses, hogy a jogalkotói mulasztást megállapító 31/2021. (XII. 1.) AB határozatnak mi lehet a folyamatban lévő büntetőeljárásokra gyakorolt hatása.

Alaptörvényellenes a büntetőjogi kábítószerlisták meghatározásaTovább

A bántalmazás ezer arca? Jogi megközelítések a zaklatástól a cyberbullyingig

Cikkünkben a napjainkban egyre komolyabb problémát okozó, bántalmazó és (cyber)bullying típusú magatartások lehetséges jogi megközelítésmódjaival foglalkozunk, kitérve azok egyes alkotmányjogi összefüggéseire is.

A bántalmazás ezer arca? Jogi megközelítések a zaklatástól a cyberbullyingigTovább

Az Alkotmánybíróság először értelmezte az Alaptörvény V. cikkében garantált önvédelemhez való alapjogot

A határozat a jogos védelmi elhárító cselekmény más érdekében történő kifejtését az alapjog védelmi köréből kirekeszti.

Az Alkotmánybíróság először értelmezte az Alaptörvény V. cikkében garantált önvédelemhez való alapjogotTovább

  • Page 1
  • Page 2
  • Go to Next Page »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in

MAGYAR JOGÁSZ EGYLET

A JOGÁSZSÁG SZOLGÁLATÁBAN
Alapítva: 1879

Kérjük 2025-ben is járuljon hozzá az adója 1%-val a Magyar Jogász Egylet, valamint területi szervezeteinek működéséhez.

A Magyar Jogász Egylet célja a jogászság általános társadalmi szerepének megismertetése, érdekeinek érvényre juttatása, a magyar jogélet fejlesztése, a jogtudomány művelése, a jogélet különböző területein működő jogászok szakmai-tudományos együttműködésének előmozdítása.

E célok megvalósításához kérjük, hogy az idei évben is ADÓJUK 1%-val járuljanak hozzá.

További információ