• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

„A védelmi lépcső elmélete” – könyvajánló az adat- és magánszféravédelem szakértőinek és az arra fogékony szakembereknek

2022-10-18

adatvédelem Alkotmányjog EU GDPR Könyvajánló magánszféra védelme

A Jogászegylet szakmai hírei között eddig is sokat foglalkoztunk a magánszféra és a személyes adatok sérelmével is járó jogsértések különböző kérdéseivel akár büntetőjogi, gyermekvédelmi, akár nemzetbiztonsági összefüggések között, de a jelen írásban egy a területtel foglalkozó átfogó írást ajánlunk olvasóink számára.

Szabó Endre Győző doktori munkájának monografikus feldolgozása a fentebb írt sejtelmes címmel, de annál konkrétabb alcímmel dolgozza del a GDPR védelmi szintjének elemzését. A könyv a Ludovika Kiadó gondozásában jelent meg 2022-ben, és 2022. október 17-én az Aurum Jogászklubban került sor annak bemutatásra. A könyvbemutató során Sulyok Tamás (elnök, AB) bevezetését követően Tóth András, a Versenytanács elnöke és Révész Balázs, a Privacy Consulting munkatársa méltatták a kötet megállapításait egy beszélgetés keretében, Török Bernát (NKE ITKI) moderálása mellett.

A GDPR (Rendelet) fogadtatása már születésének kezdete óta ellentmondásos és annak sikerességéről máig megoszlanak a vélemények. A rendelet szabályai a könyvben – jól áttekinthető rendszerben – nyelvtani, teleologikus valamint Európa-konform értelmezés segítségével kerülnek górcső alá a védendő jogok és a védelem komponensei tekintetében amellett, hogy a rendelet egyes jogintézményeit (pl. DPO, DPA – adatvédelmi tisztviselő és adatvédelmi felügyelő hatóság) is részletesen elemzi.

A keretezésben a könyv a magánszférához való jog születésével és annak technológiai összefüggéseivel foglalkozik. E körben mindig Ralph Waldo Emerson egyik 1860-ban tett megállapítására hivatkozom, amely szerint „egy civilizált világban nincs olyan magánszféra, amit ne lehetne megsérteni”. Nem meglepő talán, hogy a Facebook alapítója is úgy nyilatkozott már 2010-ben, hogy „a magánszféra korának vége, az mára már nem a társadalmi norma”. Az már meglepőbb, hogy ezen állítások tükrében a köztük eltelt közel 250 év alatt nem sokat változott az alapvető felfogás a magánszféra fontosságáról, pedig a szerző is és jómagam is a magánszféra alkotmányos értékének megnövekedése és védelmének alapvető fontossága mellett érvelünk, igaz más összefüggések között. (Érveimet és a fenti gondolatok részletes elemzését ld. itt: Sulyok, 2017, 52-128.)

Szabó Endre most méltatott kötete a magánszférához való jog keretező szerepének bemutatása után részletesen elemzi a Rendeletben védett jog emberi jogi terjedelmét, majd annak rendeletbeli konkrét kiterjedését, s ezekre építi fel a védelmi lépcső elméletét és szintjeit a jelenleg adottól az attól lefelé vagy felfelé történő eltérés lehetőségeire utalva ezzel. Az előrelépés lehetőségei között beszél a szerző a kiemelt állami felelősségről, az adatvédelmi kultúra kiépítésének szükségességéről és az adatvédelmi jog illetve az ezt kikényszerítő hatóságok hatékonyságának szerepéről.

A könyvbemutatón a beszélgetőpartnerek az alábbi olyan kérdéseket járták körül a teljesség igénye nélkül, amelyeket a könyv is részletesen vagy érintőlegesen tárgyal:

–       Mit takar és hogyan jelenik meg a gyakorlatban az a progresszívnek tekinthető preventív közigazgatási hatósági fellépést szorgalmazó szemlélet, amely alapján a közigazgatási hatóságoknak az adófizetők pénzét nem a bírságolási potenciál növelésére, hanem a jogi problémák gyökerét jelentő társadalmi, gazdasági, kulturális problémák orvoslására kellene fordítania.

–       Hogyan lehet fejleszteni a DPO és DPA intézmények működésének hatékonyságát?

–       Mit jelent az, hogy a védelmi rendszert mindig az adott területen legérzékenyebb állásponthoz kell alakítani?

–       Mit jelent az ún. „toxikus innováció”, amely az emberi közösségek normális működésének kereteit szétfeszíteni látszik és képes-e ezt a folyamatot akár az adatvédelem akár a versenyjogi szabályozás önmagában megállítani?

A panelisták főbb megállapításait az alábbiak szerinti lehetne összefoglalni:

–       A jogállamiság fontos fokmérője, hogy erős-e a magánszféravédelem, vagy sem.

–       Az európai adatvédelem jelenlegi keretrendszere bár kiegészíti a versenyjogi fellépés lehetőségeit, de nem szeretné kikényszeríteni a toxikus innovációk visszaszorítását, és arra alapvetően nem alkalmas, ezért olyan újabb területek szabályozási módszerei és eszközei jelennek meg a jogérvényesítésért folytatott harcban mint a fogyasztóvédelem és a médiajog

–       Az online kezelt adatösszesség a platformok, adatkezelők kezében egyértelmű nemzetbiztonsági kockázatot keletkeztet

–       A helyzetet a nagy piaci szereplők nem fogják megoldani, de a szabályozók sem sietnek, mert egyértelmű előnyei vannak a technológia, az adatok használatának.

–       Egyértelműen abba az irányba kell ösztönözni az innovációt, hogy a magánszféravédelem erősítésére hasson, illetve a jogérvényesítésben nyújtson segítséget

–       A nagy piaci szereplők mozgásterét korlátozva kialakulhatna egy privacy-alapú innovációs verseny

–       Az adatvédelem, a versenyjog és a fogyasztóvédelem rendszerei és eszközei a jövőben konvergálni fognak a techóriások elleni sikeres fellépés érdekében.

Az e megállapításokat megalapozó, de egyértelműen magánszféra- és adatvédelem-fókuszú, szakértő mélyelemzést pedig minden e területtel foglalkozó gyakorló és elméleti jogásznak jó szívvel ajánlom, hiszen – ahogy a szerző is fogalmaz – „a kockázatokkal és a rosszhiszemű magatartásokkal folyamatosan számolni kell, a védelem végső soron ezekkel szemben fogalmazódik meg”. (Szabó, 2022, 20.)

Szerző: Sulyok Márton

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « Podcast sorozatunk harmadik évadának első luxemburgi adása
Következő bejegyzés Milyen következménnyel jár, ha az ügyfél megtagadja a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv aláírását és átvételét? »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet