• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Milyen következménnyel jár, ha az ügyfél megtagadja a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv aláírását és átvételét?

A Kúria megállapította, hogy bár az ügyfél nem köteles a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv aláírására és átvételére, mindezek elmaradása olyan hátrányos következményekkel járhat, amelyeket szintén neki kell viselnie.

2022-10-19

hatósági eljárás hatósági ellenőrzés hatósági jegyzőkönyv Jogalkalmazás közigazgatási per

A Kfv.III.37.468/2022/7. számú eseti döntés tényállása szerint az alperes fogyasztóvédelmi hatóság a társhatóságokkal együtt próbautazás útján hatósági ellenőrzést végzett a taxit üzemeltető felperesnél. A hatósági ellenőrzés eredményéről az alperes jegyzőkönyvet vett fel, amelyben rögzítette, hogy a felperes a ténylegesen megtett úthoz képest magasabb összeget számlázott ki, pontatlanul adott vissza, valamint nyugtát sem adott. A felperes a jegyzőkönyv aláírását megtagadta, a jegyzőkönyv ugyanakkor rögzítette, hogy annak tartalmát ismertették vele. Az alperes hivatalból hatósági eljárást indított a felperessel szemben, az erről való értesítéssel együtt pedig megküldte részére a jegyzőkönyv másolatát is. Az alperes az eljárást lezáró határozatában kötelezte a felperest, hogy hagyjon fel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal és az egyéb jogsértésekkel, valamint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott.

A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megsemmisítette. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a jegyzőkönyv nem felelt meg az Ákr. előírásainak, mivel nem tartalmazta az ellenőrzésben részt vevő személyek adatait, a méréshez használt eszközök leírását, a bizonyítékokat, valamint az abban foglalt megállapítások ellentmondásosak is. Rögzítette, hogy nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperes megkapta-e az eljárás megindításáról szóló értesítéssel együtt a jegyzőkönyvet is, különösen arra tekintettel, hogy az ellenőrzés során közreműködő másik szerv által készített jegyzőkönyv átvételét egyébként elismerte. Mindezek folytán a Kp. 78. § (4) bekezdésében foglalt szabályt nem tartotta alkalmazhatónak.

A jogerős ítélettel szemben az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben kifejtette, hogy a jegyzőkönyv az Ákr. szerinti formai és tartalmi követelményeknek megfelel, így az abban foglaltakat – mint közokiratba foglalt megállapításokat – a bíróságnak tényként figyelembe kellett volna vennie, hiszen a felperes bizonyítás útján sem tudta megdönteni az abban foglaltak valóságtartalmát. Kifejtette továbbá, hogy az alperes az értesítéssel épp azért küldte meg a jegyzőkönyvet, mivel azt az ellenőrzés során nem volt hajlandó aláírásával igazoltan átvenni. A felperes tehát bár megkapta a jegyzőkönyvet, az abban foglaltakra önhibájából nem nyilatkozott a megelőző eljárás során, így a bíróságnak a keresetet – a Kp. 78. § (4) bekezdésére tekintettel – el kellett volna utasítania.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A Kúria kifejtette, hogy az alperesi jegyzőkönyv átvétele szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy a felperes az ellenőrzésben közreműködő szerv által készített jegyzőkönyvet átvette-e. Az alperes jogszerűen járt el, amikor az eljárás megindulásáról szóló végzéssel együtt a jegyzőkönyvet is megküldte a felperesnek, sőt erre a tényre a végzésben is felhívta figyelmét, aki azonban továbbra sem jelezte, hogy a jegyzőkönyvet ne kapta volna meg. A Kúria álláspontja szerint emiatt vélelmezhető, hogy a felperes a jegyzőkönyvet megkapta, ennek ellenkezőjét a felperesnek a perben kell(ett volna) igazolnia.

A Kp. 78. § (4) bekezdése kapcsán a Kúria kifejtette, hogy ha a felperes a jegyzőkönyvet a megelőző eljárás során megkapta, de az abban foglalt ténymegállapításokat nem vitatta, nyilatkozatot arra egyáltalán nem tett, akkor valójában nem is állhat fenn olyan, a megelőző eljárásban nem értékelt tény vagy körülmény, amire bizonyítás lenne lefolytatható. E körben kivételt jelent az a körülmény, hogy a felperes megkapta-e a jegyzőkönyvet.

A Kúria kifejtette továbbá, hogy az elsőfokú bíróság azt is tévesen állapította meg, hogy a jegyőzkönyv nem felelt meg az Ákr. formai és tartalmi követelményeinek.

A Kúria a megismételt eljárásra azt az instrukciót adta az elsőfokú bíróságnak, hogy meg kell vizsgálnia, hogy a felperes átvette-e a jegyzőkönyvet. Ezt követően a bíróságnak állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy a felperes a Kp. 78. § (4) bekezdése alapján érdemben vitathatja-e a jegyzőkönyvben foglalt ténymegállapításokat. Amennyiben igen, akkor a bíróságnak egyúttal a bizonyítási terhet is ki kell osztania, amely a jegyzőkönyvben foglaltak vonatkozásában a felperest terheli.

A korábbiakban már részletesen foglalkoztunk a Kp. 78. § (4) bekezdésében foglalt preklúziós szabály értelmezésével a Kfv.II.37.722/2021/7. számú eseti döntés apropóján. A Kúria jelen végzésében összekötötte e szabályt a hatósági eljárás során felvett jegyzőkönyv jogintézményével. A Kúria végzéséből kirajzolódó jogértelmezés ugyanis abba az irányba tereli az ügyfeleket, hogy a hatósági jegyzőkönyvek tartalmát minél hamarabb, már a megelőző hatósági eljárás során megismerjék, és már ott hivatkozzanak a jegyzőkönyvben foglalt megállapításokat cáfoló, őket „mentő” körülményekre, tényekre. Ha ugyanis ezt nem teszik meg, akkor közigazgatási perben a Kp. 78. § (4) bekezdése alapján már csak akkor hivatkozhatnak ezekre, ha egyúttal igazolni tudják, hogy önhibán kívül nem ismerték vagy nem hivatkozták azokat a megelőző eljárás során. Ilyen, önhibán kívüli körülmény lehet, ha az ügyfél a jegyzőkönyv tartalmát nem ismerte, ezért tulajdonított a Kúria kiemelkedő jelentőséget azon körülménynek, hogy az ügyfél átvette-e a jegyzőkönyvet.

Mindez pedig azt is jelenti, hogy bár az ügyfél továbbra is dönthet úgy, hogy megtagadja a jegyzőkönyv aláírását és átvételét, ha azonban azt a megelőző eljárás későbbi szakaszában részére kézbesítik, sőt akár csak ismertetik vele annak tartalmát (és ez hitelesen igazolásra kerül a perben), vagy akkor az önhiba már megállapítható. Az átvétel és az aláírás megtagadása tehát végső soron az ügyfélnek sem áll érdekében, hiszen azáltal adott esetben a saját perbeli védekezése lehetetlenülhet el.

Szerző: Kárász Marcell

Hivatkozott döntések:

Kfv.III.37.468/2022/7.; Kfv.II.37.722/2021/7.

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « „A védelmi lépcső elmélete” – könyvajánló az adat- és magánszféravédelem szakértőinek és az arra fogékony szakembereknek
Következő bejegyzés A büntethetőségi életkorhoz kapcsolódó alkotmányossági vizsgálatot folytatott az Alkotmánybíróság »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet