A Kúria szerint a Kp. 89. § (3) bekezdése szerinti intézmény célja, hogy a felperes számára olyan helyzetet hozzon létre, mintha a közigazgatási szerv nem is követett volna el jogsértést.
A megismételt hatósági eljárásra adott iránymutatás terjedelmét értelmezte a Kúria ítéletében
A Kúria szerint a megismételt eljárásra vonatkozó bírói iránymutatásból külön rendelkezés nélkül nem következhet az ügyfél értesítésének mellőzése vagy az ügyintézési határidő lerövidítése.
A megismételt hatósági eljárásra adott iránymutatás terjedelmét értelmezte a Kúria ítéletébenTovább
A Kúria a hatósági intézkedésekkel szembeni közigazgatási bírói jogvédelem lehetőségével foglalkozott végzésében
A Kúria megállapította, hogy a Kp. rendszerében a hatósági intézkedések az egyedi döntések körébe tartoznak, így azok továbbra is közigazgatási jogvita tárgyát képezhetik.
A Kúria a lakóépület építésének egyszerű bejelentésével kapcsolatos közigazgatási perjogi kérdésekről foglalt állást
A Kúria szerint az építésfelügyeleti hatóság azon tájékoztatása, miszerint az építtető bejelentése nem minősül egyszerű bejelentésnek, közigazgatási perben megtámadható közigazgatási cselekménynek tekintendő.
A Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyt a tételes jogban polgári jogi jogviszonynak kell tekinteni
A bíróság szerint a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyban a vis maior kérelem elutasítása tárgyában benyújtott kifogást elbíráló döntés nem lehet közigazgatási jogvita tárgya.
A Kúria a hatósági intézkedésekkel szembeni közigazgatási bírói jogvédelem lehetőségével foglalkozott végzésében
A Kúria megállapította, hogy a Kp. rendszerében a hatósági intézkedések az egyedi döntések körébe tartoznak, így azok továbbra is közigazgatási jogvita tárgyát képezhetik.
A Kúria az ügyfél építésügyi eljárásba való bevonása elmaradásának következményeivel foglalkozott ítéletében
A Kúria szerint az Étv. 53/H. §-ban foglalt hat hónapos határidő elteltével a mellőzött ügyfél ügyféli jogai „elenyésznek”, és az ügyfélmellőzésre alapított semmisségi ok alapján a döntés megsemmisítésének sincs helye.
A Kúria a közigazgatási per alperese által hivatkozott perakadályra vonatkozó ítéleti indokolás kérdésével foglalkozott
A Kúria szerint ha a védirat a keresetlevél visszautasítására irányul, azonban a bíróság a keresetlevelet nem utasítja vissza, akkor ítéletének indokolásában számot kell adnia arról, hogy a perakadály miért nem áll fenn.
A Kúria a hivatalból indult hatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő kétszeres túllépésének következményeivel foglalkozott
A Kúria szerint a könyvvizsgáló IFRS minősítésének és kibocsátói minősítésének visszavonása az Ákr. 103. § (4) bekezdése szempontjából egyéb jogkövetkezménynek minősül, míg a figyelmeztetés a jogszerű állapot helyreállítása körébe tartozik.