A Kúria szerint felülbírálatra nem alkalmas az az ítélet, amely a közigazgatási szerv jogsérelem orvoslására tett cselekményét a törvény szerinti eljárásrendet követve nem értékeli.
A Kúria a jogsérelem orvosolásának közigazgatási perbeli szabályait értelmezteTovább
A Kúria a kisajátítási hatóság által a kártalanítási összeg meghatározása érdekében beszerzett szakvélemény közigazgatási perbeli „megdönthetőségéről” foglalt állást.
A Kúria ítéletében az állampolgársági eljárásra irányadó hatósági eljárási szabályok és a vonatkozó alapjogi követelmények egymáshoz való viszonyát értelmezte.
A Kúria ítéletében a további ügyfelek hatósági eljárásba való bevonásáról, illetve ennek elmaradásának jogkövetkezményeiről foglalt állást.
A Kúria a közúti járművezetési vizsgát érvénytelenítő, valamint a vezetési jogosultság szünetelését megállapító és vezetői engedély visszavonását elrendelő döntések egymáshoz való viszonyának kérdésében foglalt állást.
A Kúria a közelmúltban ismételten rámutatott, hogy a felperes által kitűzni kért tárgyalás elmulasztása esetén a bíróság – objektív jogvédelmet megalapozó körülmény hiányában – jogszerűen szünteti meg az eljárást.
A Kúria a közelmúltban két döntésében is értelmezte a Kp.-nak a megelőző eljárásban nem értékelt tények figyelembevételére vonatkozó szabályát.
A megelőző eljárásban nem értékelt tényekre hivatkozás a közigazgatási perbenTovább
A Kúria megállapította, hogy a hatósági mulasztások esetén a mulasztási per megindításának nem előfeltétele, hogy az ügyfél a hatóság felügyeleti szervéhez forduljon.
A mulasztási per megindításának feltételeiről hozott jogegységi határozatot a KúriaTovább
A Kúria állást foglalt abban a kérdésben, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a felperes a keresetlevelet téves helyen terjeszti elő, az azonban a keresetindítási határidőn belül megérkezik az alpereshez.
A keresetlevél téves helyen való benyújtásának következményei a közigazgatási perbenTovább
