A Kúria szerint a menekültügyi hatóság jegyzőkönyvbe foglalt tájékoztatása, miszerint a kérelmezőnek a menedékkérelem benyújtása előtt szándéknyilatkozatot kell előterjesztenie, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító egyedi döntésnek minősül.
A Kúria a mérlegelési jogkörben kiszabható munkaügyi bírság összegének meghatározására vonatkozó szempontokat vizsgálta ítéletében
A Kúria szerint ha a munkaügyi bírság összegének meghatározása a hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, akkor nem szükséges annak matematikai pontosságú levezetése, viszont a hatóság ekkor is köteles a bírságösszeg meghatározását észszerű és okszerű módon indokolni.
A Kúria a közigazgatási bíróság anyagi pervezetési kötelezettségének kérdéseit vizsgálta ítéletében
A Kúria szerint alaptalan az anyagi pervezetés hiányosságára való felperesi hivatkozás, ha az új eljárást elrendelő korábbi ítélet meghatározta a megismételt eljárásra a hatóság által lefolytatandó bizonyítás irányát.
A Kúria a közigazgatási perben hozott ítélet kiegészítésének feltételeit vizsgálta határozatában
A Kúria szerint nincs lehetőség az alperes egyedi döntését megsemmisítő ítélet hivatalbóli kiegészítésére akként, hogy a bíróság az elsőfokú közigazgatási szerv döntését is megsemmisíti. A Kúria Kfv.I.35.011/2024/7. számú határozatának tényállása szerint az elsőfokú adóhatóság általános forgalmi adó adónemben adóellenőrzési eljárásokat folytatott a felperesnél 2019. augusztus és szeptember hónapokra, valamint 2020. első negyedévére nézve. Az elsőfokú …
A Kúria a mintaperben hozott ítélet kötőerejével foglalkozott jogegységi határozatában
A Kúria megállapította, hogy az alsóbb szintű bíróság által mintaperben hozott ítélet az annak alapján hozott ítéletek jogszerűségének vizsgálatára irányuló felülvizsgálati eljárásban a Kúriát nem köti.
A Kúria a mintaperben hozott ítélet kötőerejével foglalkozott jogegységi határozatábanTovább
A Kúria a hatósági eljárás szünetelésének feltételeit vizsgálta ítéletében
A Kúria megállapította, hogy hatósági eljárás abban az esetben szünetel, ha azt valamennyi ügyfél – vagyis nem csak a kérelmező ügyfél – együttesen kéri.
A Kúria a hatósági eljárás szünetelésének feltételeit vizsgálta ítéletébenTovább
A Kúria a hatósági ügy elsőfokú elintézésében részt vevő személyre vonatkozó kizárási szabályt értelmezte végzésében
A Kúria szerint ha egy ügyintéző az ügy első- és másodfokú elintézésében is közreműködik, a bíróságnak az Ákr. 23. § (2) bekezdése szerinti kizárási ok körében részletesen vizsgálnia kell, hogy e személy a döntések előkészítésében és meghozatalában milyen mértékben vett részt.
A Kúria a közigazgatási perben kirendelt szakértő kizárásának eljárási kérdéseivel foglalkozott végzésében
A Kúria szerint ha a fél a szakértő elfogultságára hivatkozva terjeszt elő kizárás iránti kérelmet, a bíróság nem mellőzheti a szakértő meghallgatását a kérelem elbírálása előtt.
A Kúria a közigazgatási tevékenység jogsértő következményének elhárítására kötelezés jogintézményét elemezte végzésében
A Kúria szerint a Kp. 89. § (3) bekezdése szerinti intézmény célja, hogy a felperes számára olyan helyzetet hozzon létre, mintha a közigazgatási szerv nem is követett volna el jogsértést.