A Kúria szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét kizárólag a kereseti kérelem korlátai között vizsgálhatja, amelynek előfeltétele, hogy a keresetlevél tartalmazza az okozott jogsérelem megjelölését.
A Kúria a jogsérelem megjelölésének közigazgatási perbeli jelentőségéről foglalt állástTovább
A Kúria megállapította, hogy bár a Kp. az alperes kötelezettségévé teszi a védirat előterjesztését, annak elmaradása nem tekinthető úgy, hogy az alperes elismerné a keresetben foglaltakat.
A Kúria megállapította, hogy a Kp. a kereset tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is kötelezővé teszi a védirat felperessel való közlését, és ekként a nyilatkozattétel lehetőségének biztosítását.
A Kúria megállapította, hogy bár az ügyfél nem köteles a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv aláírására és átvételére, mindezek elmaradása olyan hátrányos következményekkel járhat, amelyeket szintén neki kell viselnie.
A Kúria szerint a nem valamely közigazgatási tevékenység megvalósítását szolgáló, hanem a felperes kérelmének végleges elbírálását célzó hatósági végzés nem minősül járulékos közigazgatási cselekménynek.
A járulékos közigazgatási cselekmény Kp. szerinti fogalmát értelmezte a KúriaTovább
A Kúria szerint felülbírálatra nem alkalmas az az ítélet, amely a közigazgatási szerv jogsérelem orvoslására tett cselekményét a törvény szerinti eljárásrendet követve nem értékeli.
A Kúria a jogsérelem orvosolásának közigazgatási perbeli szabályait értelmezteTovább
A Kúria a kisajátítási hatóság által a kártalanítási összeg meghatározása érdekében beszerzett szakvélemény közigazgatási perbeli „megdönthetőségéről” foglalt állást.
A Kúria ítéletében az állampolgársági eljárásra irányadó hatósági eljárási szabályok és a vonatkozó alapjogi követelmények egymáshoz való viszonyát értelmezte.
A Kúria ítéletében a további ügyfelek hatósági eljárásba való bevonásáról, illetve ennek elmaradásának jogkövetkezményeiről foglalt állást.
