Bejegyzések

A Kúria a hatósági eljárás szünetelésének feltételeit vizsgálta ítéletében

A Kúria megállapította, hogy hatósági eljárás abban az esetben szünetel, ha azt valamennyi ügyfél – vagyis nem csak a kérelmező ügyfél – együttesen kéri.

A Kúria a hatósági ügy elsőfokú elintézésében részt vevő személyre vonatkozó kizárási szabályt értelmezte végzésében

A Kúria szerint ha egy ügyintéző az ügy első- és másodfokú elintézésében is közreműködik, a bíróságnak az Ákr. 23. § (2) bekezdése szerinti kizárási ok körében részletesen vizsgálnia kell, hogy e személy a döntések előkészítésében és meghozatalában milyen mértékben vett részt.

A Kúria a közigazgatási perben kirendelt szakértő kizárásának eljárási kérdéseivel foglalkozott végzésében

A Kúria szerint ha a fél a szakértő elfogultságára hivatkozva terjeszt elő kizárás iránti kérelmet, a bíróság nem mellőzheti a szakértő meghallgatását a kérelem elbírálása előtt.

A Kúria a közigazgatási tevékenység jogsértő következményének elhárítására kötelezés jogintézményét elemezte végzésében

A Kúria szerint a Kp. 89. § (3) bekezdése szerinti intézmény célja, hogy a felperes számára olyan helyzetet hozzon létre, mintha a közigazgatási szerv nem is követett volna el jogsértést.

A megismételt hatósági eljárásra adott iránymutatás terjedelmét értelmezte a Kúria ítéletében

A Kúria szerint a megismételt eljárásra vonatkozó bírói iránymutatásból külön rendelkezés nélkül nem következhet az ügyfél értesítésének mellőzése vagy az ügyintézési határidő lerövidítése.

A Kúria a hatósági intézkedésekkel szembeni közigazgatási bírói jogvédelem lehetőségével foglalkozott végzésében

A Kúria megállapította, hogy a Kp. rendszerében a hatósági intézkedések az egyedi döntések körébe tartoznak, így azok továbbra is közigazgatási jogvita tárgyát képezhetik.

A Kúria a lakóépület építésének egyszerű bejelentésével kapcsolatos közigazgatási perjogi kérdésekről foglalt állást

A Kúria szerint az építésfelügyeleti hatóság azon tájékoztatása, miszerint az építtető bejelentése nem minősül egyszerű bejelentésnek, közigazgatási perben megtámadható közigazgatási cselekménynek tekintendő.

A Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyt a tételes jogban polgári jogi jogviszonynak kell tekinteni

A bíróság szerint a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyban a vis maior kérelem elutasítása tárgyában benyújtott kifogást elbíráló döntés nem lehet közigazgatási jogvita tárgya.

A Kúria a hatósági intézkedésekkel szembeni közigazgatási bírói jogvédelem lehetőségével foglalkozott végzésében

A Kúria megállapította, hogy a Kp. rendszerében a hatósági intézkedések az egyedi döntések körébe tartoznak, így azok továbbra is közigazgatási jogvita tárgyát képezhetik.

A Kúria az ügyfél építésügyi eljárásba való bevonása elmaradásának következményeivel foglalkozott ítéletében

A Kúria szerint az Étv. 53/H. §-ban foglalt hat hónapos határidő elteltével a mellőzött ügyfél ügyféli jogai „elenyésznek”, és az ügyfélmellőzésre alapított semmisségi ok alapján a döntés megsemmisítésének sincs helye.