Bejegyzések

A Kúria a közigazgatási perben lefolytatható hivatalbóli bizonyítás szabályaival foglalkozott

A Kúria megállapította, hogy a kiskorú érdekeit veszélyeztető jogsértésre való hivatkozás vizsgálata nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő.

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria álláspontja szerint ennek elmaradása lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésnek minősül, amely az ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezet.

A Kúria a tisztességes eljáráshoz való jog és a közigazgatási perbeli nyilatkozattételi jog kapcsolatát vizsgálta

Lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek minősül, ha a bíróság a fél részére nem biztosít megfelelő nyilatkozattételi határidőt, aki ezáltal lényeges eljárási jogait nem tudja gyakorolni.

A Kúria a hatósági döntések visszavonásának és módosításának elhatárolási kérdéseit vizsgálta

A Kúria szerint a kérelemre induló hatósági eljárásban a határozat visszavonását és ezt követően az eljárás végzéssel való megszüntetését együttesen a határozat módosításának kell tekinteni.

A Kúria ismételten megállapította, hogy a hatóság kiadmányozási jogkörrel kapcsolatos eljárási szabálysértése önmagában nem minősül semmisségi oknak

A Kúria megerősítette, hogy pusztán a hatósági döntés jogsértő kiadmányozása nem tekinthető úgy, hogy a hatóság hatáskör hiányában járt volna el.

A Kúria a közigazgatási bíróságok által gyakorolható megváltoztatási és megsemmisítési jogkör szabályait vizsgálta

A Kúria szerint a megtámadási perben a közigazgatási cselekmény bíróság általi megsemmisítésének – figyelemmel a megváltoztatási jogkör korlátozottságára – vannak lehetséges, de nem kötelező esetei.

A Kúria a jogsérelem megjelölésének közigazgatási perbeli jelentőségéről foglalt állást

A Kúria szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét kizárólag a kereseti kérelem korlátai között vizsgálhatja, amelynek előfeltétele, hogy a keresetlevél tartalmazza az okozott jogsérelem megjelölését.

A közigazgatási perben a védirat előterjesztésének elmaradása nem jelenti azt, hogy az alperes nem vitatja a keresetben foglaltakat

A Kúria megállapította, hogy bár a Kp. az alperes kötelezettségévé teszi a védirat előterjesztését, annak elmaradása nem tekinthető úgy, hogy az alperes elismerné a keresetben foglaltakat.

A közigazgatási bíróság az ügy tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is köteles a védiratot a felperesnek kézbesíteni, és a felek részére a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani

A Kúria megállapította, hogy a Kp. a kereset tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is kötelezővé teszi a védirat felperessel való közlését, és ekként a nyilatkozattétel lehetőségének biztosítását.

Milyen következménnyel jár, ha az ügyfél megtagadja a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv aláírását és átvételét?

A Kúria megállapította, hogy bár az ügyfél nem köteles a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv aláírására és átvételére, mindezek elmaradása olyan hátrányos következményekkel járhat, amelyeket szintén neki kell viselnie.