közigazgatási per

Ön itt áll: / / közigazgatási per

Bejegyzések

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria azt vizsgálta, hogy a médiatartalom-szolgáltató vezető tisztségviselője ügyfélnek minősül-e, ha a médiahatóság az ismételt jogsértésre figyelemmel őt is bírsággal sújtja.

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria szerint hatósági eljárásban az ügyintézési határidő meghosszabbítására nincs törvényes lehetőség, ezért az arra irányuló kérelem visszautasítása jogszerű.

A Kúria ismételten a közigazgatási perben lefolytatható hivatalbóli bizonyítás szabályait értelmezte

Fogyatékossági támogatásra jogosult személy esetén csak akkor kerülhet sor hivatalbóli bizonyításra, ha van olyan kereseti kérelem, amely az ő érdekeit veszélyeztető jogsérelmet állít.

A Kúria az érdekeltként történő perbelépés lehetőségéről való értesítés közigazgatási perjogi szabályait értelmezte

A tisztességes eljáráshoz való jog megköveteli, hogy a bíróság csak az érdekeltként való perbelépési nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő elteltét követően hozza meg eljárást befejező határozatát.

A Kúria a közigazgatási perben lefolytatható hivatalbóli bizonyítás szabályaival foglalkozott

A Kúria megállapította, hogy a kiskorú érdekeit veszélyeztető jogsértésre való hivatkozás vizsgálata nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő.

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria álláspontja szerint ennek elmaradása lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésnek minősül, amely az ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezet.

A Kúria a tisztességes eljáráshoz való jog és a közigazgatási perbeli nyilatkozattételi jog kapcsolatát vizsgálta

Lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek minősül, ha a bíróság a fél részére nem biztosít megfelelő nyilatkozattételi határidőt, aki ezáltal lényeges eljárási jogait nem tudja gyakorolni.

A Kúria a hatósági döntések visszavonásának és módosításának elhatárolási kérdéseit vizsgálta

A Kúria szerint a kérelemre induló hatósági eljárásban a határozat visszavonását és ezt követően az eljárás végzéssel való megszüntetését együttesen a határozat módosításának kell tekinteni.

A Kúria ismételten megállapította, hogy a hatóság kiadmányozási jogkörrel kapcsolatos eljárási szabálysértése önmagában nem minősül semmisségi oknak

A Kúria megerősítette, hogy pusztán a hatósági döntés jogsértő kiadmányozása nem tekinthető úgy, hogy a hatóság hatáskör hiányában járt volna el.

A Kúria a közigazgatási bíróságok által gyakorolható megváltoztatási és megsemmisítési jogkör szabályait vizsgálta

A Kúria szerint a megtámadási perben a közigazgatási cselekmény bíróság általi megsemmisítésének – figyelemmel a megváltoztatási jogkör korlátozottságára – vannak lehetséges, de nem kötelező esetei.