A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kfv.VI.37.549/2022/8. számú eseti döntés témánk szempontjából releváns tényállása szerint a kisajátítási hatóságként eljáró I. rendű alperes elrendelte a felperes tulajdonában álló, szántó művelési ágú ingatlan kisajátítását terület- és településrendezési célból. A perbeli ingatlanon egyúttal egy perben nem álló gazdálkodó szervezetnek fölhasználati joga állt fenn. Az I. rendű alperes határozatában kisajátítási kártalanítást állapított meg a felperes és a földhasználó javára is.

A felperes keresettel támadta az I. rendű alperes határozatát. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, mint alaptalant elutasította.

A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Érvelésének lényege szerint az elsőfokú bíróság összehasonlításra alkalmatlan ingatlanokon alapuló szakvéleményt fogadott el ítélkezésének alapjául.

A Kúria végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.

A Kúria végzésének indokolásában rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során az ügy érdemére kiható, lényeges eljárási hibát követett el. Az I. rendű alperes kisajátítási határozata ugyanis a földhasználó részére kártalanítást állapított meg, így rá nézve a határozat konkrét rendelkezést tartalmaz, ennélfogva a határozat – mint a per tárgyát képező, vitatott közigazgatási cselekmény – a földhasználó jogát és jogos érdekét közvetlenül érinti. Erre figyelemmel a földhasználót a perben a Kp. 20. § (1) bekezdése értelmében megillette az érdekelti státusz, amely folytán az elsőfokú bíróságnak őt a Kp. 20. § (4) bekezdése alapján értesíteni kellett volna az érdekeltkénti perbelépés lehetőségéről. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor ezen értesítési kötelezettségének nem tett eleget, ezzel pedig lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértést követett el. A Kúria azt is rögzítette, hogy bár a felperes e jogszabálysértésre nem hivatkozott felülvizsgálati kérelmében, a Kúriának a Kp. 20. § (1) és (4) bekezdéseinek sérelmét hivatalból kellett figyelembe vennie.

E határozat elsősorban az érdekelt, mint közigazgatási perjogi kategória szempontjából érdekes. A Kúria álláspontunk szerint helyesen ismerte fel, hogy a kisajátítási határozatban jogosított vagy kötelezett személyt a határozattal szemben indult közigazgatási perben megilleti az érdekelti státusz. Ugyanakkor kérdés, hogy a Kúria miért a Kp. 20. § (1) és (4) bekezdései által szabályozott „önkéntes” érdekeltre vonatkozó szabályokat alkalmazta, és miért nem a Kp. 20. § (6) bekezdése által nevesített kényszerű érdekeltként tekintett a fölhasználati jogosultra. A két kategória közötti legfontosabb különbség, hogy előbbi esetben az érdekelt maga dönthet a bíróság értesítése alapján a perbelépésről, míg utóbbi esetben maga a bíróság dönt végzéssel – hivatalból vagy kérelemre – az érdekelt perbeállításáról (Kfv.II.37.463/2020/3.; Kovács András György: 20. § [Érdekelt] In: Barabás Gergely – F. Rozsnyai Krisztina – Kovács András György: Kommentár a közigazgatási perrendtartáshoz. Budapest, 2018, Wolters Kluwer.) A kényszerű érdekelt fogalmának legfontosabb ismérve tehát, hogy perben állása nélkül a jogvita – legalábbis a bíróság megítélése szerint – nem is dönthető el.

A bírói gyakorlat értelmében, ha a hatósági döntés rendelkező része jogosultságot vagy kötelezettséget állapít meg egy kifejezetten nevesített jogalany részére, akkor őt kényszerű érdekeltnek kell tekinteni (Kpkf.VI.39.255/2020/12.; Kpkf.IV.39.707/2021/2.). Sőt, a kúriai gyakorlat szerint, ha a kisajátítási határozat rendelkezést tartalmaz a kisajátított ingatlan valamennyi tulajdonosára, akkor őket kényszerű érdekeltnek kell tekinteni, akiket a bíróság a Kp. 20. § (6) bekezdése alapján köteles perbe állítani (Kfv.II.37.282/2020/5.). Mindezek fényében tehát megalapozottan lehetne érvelni amellett is, hogy a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező, és a kisajátítási határozat nyomán kártalanításban részesülő személy – a tulajdonostársakhoz hasonlóan – kényszerű érdekeltnek minősül, így esetében nem perbelépésre való felhívásnak, hanem kötelező hivatalbóli perbeállításnak van helye.

Hivatkozott döntés: Kfv.VI.37.549/2022/8.

Szerző: Kárász Marcell